Behemót

A víziló héber neve, Behemót. Leírása először Jób könyvében (40:15-24) szerepel, miszerint "csontjai ércből öntött csövek, a lábszárai meg, mint a vasdorongok".

Bővebben: Behemót

Béka

A béka megítélése ellentmondásos, pozitív, amikor a termékenységet, a nemzőerőt, a terhességet, az újjászületést, az alkotókészséget reprezentálja, negatív, ha az alvilággal, a halállal, a betegségekkel, a dögvésszel hozzák kapcsolatba. Mindkét megítélés szerint a vízzel, valamint az esővel van összefüggésben. Egyes képzetek szerint a béka a hátán hordozza a világot, hasonlóan, mint a teknősbéka vagy a hal. Az alvilágban is a vizekben található.

Bővebben: Béka

Békakő

Thomas Cantimpratensis (1201-1270), a mai Belgium területén született Ágoston-rendi, majd domonkos szerzetes a békakövet a tizenkét mágikus kő egyikének tartotta. A frankföldi Mabenbergben született természetrajz író, Konrad von Megenberg (1309-1374) szerint a békakő azon drágakövek közül való, amelyeket Mózes bátyja Áron, az izraeliták főpapja a templomban viselt, ám nem azonos azokkal, amelyek János apostol látomásában jelentek meg.

Bővebben: Békakő

Benedek-napja

Az ősi római törzsből származott Benedek 480 táján született Nursiában (ma Norcia). A jómódú családból való fiú római iskolában tanult. Fiatalemberként elvonult Enfidébe (Affile), az Abruzzi dombvidéki sziklabarlangok egyikébe. Miután letelepedett, Monte Cassinoban remete életet élt. Sokan követték magányába a szentéletű embert. Monostorokat alapított s megírta a szerzetesi életről reguláit. Nursiai Szent Benedeket, a szerzetesek atyjának tekintik, 1964 óta Európa védőszentje.

Bővebben: Benedek-napja

Berill

Az ásványi eredetű berillt, régóta kíséri nagy érdeklődés, több változata számít drágakőnek. Ilyenek a kékeszöld akvamarin, a mélyzöld smaragd, a zöldessárga heliodor és a sárgás piros morganit.

Bővebben: Berill