Fagyöngy

A lombos fákon, általában tölgyfán élősködő, bogyótermésű fagyöngy, a kelta hagyomány mágikus erejű növénye. A druidák azért tisztelték, mert hitük szerint a mennyből hullott, s a tölgyfát, amelyen nőtt, az istenek választották ki. A kelta legenda szerint egy zivatarban Taranis, a mennydörgés istene varázsolta egy villámcsapással a tölgyfalombok közé.

Bővebben: Fagyöngy

Fahéj

A valódi fahéj Dél-Indiában és Sri Lanka szigetén őshonos örökzöld, 10-13 méter magas fa fiatalabb ágainak vörösesbarna, papírszerű belső kérge. Rokon fahéjfajtákat találhatunk Indonéziában, Vietnámban és Kínában is.

Bővebben: Fahéj

Fák

A fákról szóló hiedelmek már a természeti népeknél kialakultak, hisz a fák az életet, örök fejlődést, az állandó növekedést testesítik meg. A fák jelképezik az idő múlását, az isteneket. Védelmet nyújtanak a veszély ellen, gyógyítják a betegségeket és növelik a termékenységet, magukban hordozzák a férfi és a női jellegeket.  Törzsüket a férfi fallosszal, odújaikat a női vaginával azonosítják. Kettős fa esetén az egyik a férfi, a másik a női szellemé, ezért láthatók egymás felé hajló fák, a fiatal szerelmesek sírján. Fákat ültetnek gyermek születésekor és a temetőkben. Egyes eredetmítoszokban az első emberpárt a Teremtő fából készítette.

Bővebben: Fák

Fakúszó

Ez az ökörszemnél is kisebb testű madár, ügyesen kúszik a fákon, miközben a fa repedéseiből kiszedegeti a legapróbb bogarakat is. Nevezik még fakusznak, famászónak és hívják fatetűnek is.

Bővebben: Fakúszó

Fallosz

A régi görögök a férfi nemi szervet, a falloszt a teremtőerő megtestesítőjének, a termékenység és az érzéki örömök fokmérőjének tartották. Újévi ünnepek orgiáin imádatuk tárgya volt.

Bővebben: Fallosz