Gyertyaszentelő

Gyertyaszentelőt a keresztény hívek február 2-án ünneplik, annak emlékéül, hogy Jézust, születése után negyven nappal, szülei, József és Mária, elvitték Jeruzsálembe, hogy elsőszülöttként bemutassák az Istennek. Régebben ezt a napot a Boldogságos Szűz tisztulásának ünnepeként ismerték, ma is sokan, mint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják számon. A mózesi törvények szerint ugyanis a szülést követő negyvenedik napra nyeri vissza az asszony a tisztaságát. A karácsony és gyertyaszentelő közötti időszak pedig pontosan negyven nap.

Bővebben: Gyertyaszentelő

Gyertyatartó

A keresztény templomok oltárain, többnyire egyágú gyertyatartók láthatók. A Jelenések könyvében a hét egyágú gyertyatartó a hét csillagot, a hét keresztény egyházat, a hét egyház angyalát jelképezi, amelyek együttesen Krisztus egyházára utalnak. A hétágú gyertyatartó a keresztény szimbolikában a Szentlélek hét ajándékára utal.

Bővebben: Gyertyatartó

Gyík

Indiában számos mendemondával, babonás hiedelemmel büszkélkedhet a gyík. Minden mozdulatának valamilyen jelentőséget tulajdonítanak.

Bővebben: Gyík

Gyógymódok

A népi gyógyítás, noha van némi hasonlóság, mégsem azonos a természetgyógyászok tevékenységével. A tradicionális gyógyászok ugyancsak főként gyógynövényeket használnak, de már a begyűjtésnél is mágikus szempontokat vesznek figyelembe, például fontosnak tartják a helyet és az időpontot, vagyis azt, hogy hol és mikor: temetőben vagy keresztúton, éjfélkor vagy esetleg teliholdkor szedik-e.

Bővebben: Gyógymódok

Gyógynövények

Amióta ember él a földön, mindig evett vagy rágcsált valamilyen növényi eredetű bogyót, gyökeret, virágot vagy fakérget, majd később gyógyteákat ivott, hogy csillapítsa fájdalmait, gyógyítsa betegségét. Az első, 4000-5000 éve íródott emlékek arról szólnak, hogy kínai, indiai, dél-amerikai és mediterrán országok lakói eredményesen használtak gyógynövényeket. A tradicionális népi orvoslás manapság a világon kb. ötvenezer gyógynövényt használ gyógyításra.

Bővebben: Gyógynövények