Henna

A mehendi vagy henna egy apró trópusi cserje. Ha friss leveleit és hajtásait megőrlik, vöröses-barna színű pépet nyernek általa. Ezt a pépet használják hajszínezőként és kozmetikumként, e pépből festenek szakavatott mesterek, remek, művészi rajzokat kézre, lábra egyaránt. A hennának a színén kívül kellemes illata és hűsítő hatása is van.

Bővebben: Henna

Hernyó

A hernyó a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a lepke hosszúkás, puha testű álcája. Szőrös változatát a népnyelv papmacskának is nevezi. Az elnevezés eredete bizonytalan, valószínűleg a hornyol igéből származik, az állat rovátkolt, csíkos külleme alapján. A „Czuczor-Fogarasi” szerint viszont eredetileg hernyű, azaz hert (füvet) pusztító nyű volt a neve.

Bővebben: Hernyó

Hét napjai

A hét napjainak elnevezései nálunk részben magyar, részben szláv eredetűek: a hétfő a "hét feje", a kedd a "kettedik nap", a vasárnap pedig a "vásárnap" volt eredetileg. A szerda, a csütörtök és a péntek a "közép", a "negyedik", az "ötödik" jelentésű szláv szavakból alakult ki. A szombat a héber szabbath szóból, szláv közvetítéssel került hozzánk.

Bővebben: Hét napjai

Hiúzkő

Ez a mágikus drágakő, állítólag a hiúz megkövesedett vizelete. Plinius szerint a hiúz nemi szervéből kicsöpögve merevedik kővé a földön. Mivel egyrészt a hiúz tisztában van értékes kövével, másrészt pedig gyűlöli az embert, hogy az ne találhassa meg, elrejti a homokba vizeletét.

Bővebben: Hiúzkő

Hold

A Hold-Nap mítoszokban a Hold megítélése általában kevésbé pozitív. Amíg a Nap a kirobbanó életerőt szimbolizálja, addig a Hold a gyöngédséget testesíti meg. A kínaiaknál a nőies jellegű, passzív, sötét Holdat a hideg jinnel hozzák összefüggésbe, a férfias, pozitív, világos, meleg Napot pedig a cselekvő jang erővel jelenítik meg. A gaboniaknál a Hold gonosz jellegű, és a számok közül a páratlan számokhoz tartozó.

Bővebben: Hold