Nád

A szinte mindenütt honos nád a Földközi-tenger keleti részén - elsősorban Egyiptomban - a királyi hatalom megtestesítője volt, ezzel szemben a kereszténységben a béketűrésnek, az igazságosságnak a szimbolikája. A keleti keresztényeknél a feltámadás hármasságát - a nád, a liliom, a tölgyfalevél - ábrázolja, a feltámadást a liliom, a gyengeséget a nád, s az erőt pedig a tölgy képviseli. A közép-amerikaiak körében a náddal asszociálják az aszályt, valamint az elmúlt ifjúságot és az éltető erőt.

Bővebben: Nád

Nadragulya

Az Európában és Ázsiában termő, fakózöld levelű, lilás, zöldes virágú, fényes fekete bogyójú - egyes helyeken farkasbogyónak, ördögszőlőnek, farkascseresznyének és bölénymagnak is nevezett - nadragulya, erősen mérgező növény.

Bővebben: Nadragulya

Nagyböjt

A nagyböjt a húsvét ünnepére való felkészülési ideje. Ezt az időszakot, Szent negyven napnak vagy negyvenelésnek is mondják. A negyvenelés azt jelenti, hogy hamvazó szerdától húsvétig, mindössze negyvenszer esznek, naponta csak egyszer, kizárólag hideg ételt. Ezen időszak során tartózkodni kell a dohányzástól, a szeszes italok fogyasztásától, a férfiaknak pedig a borotválkozástól.

Bővebben: Nagyböjt

Nap

Naprendszerünk központi csillaga, a fény és az árnyék ura, a Nap. A busmanok képzeletében a Nap nem más, mint egy égre feldobott, tündöklő hónaljú ember, aki ha felemeli a karjait, fény árasztja el a Földet, ha lefekvéskor leereszti, sötétség borul a világra. Az erdélyi gyergyóiak a Napot, Isten arcának vélik.

Bővebben: Nap

Napraforgó

A Közép-Amerikában még ma is sokfelé vadon élő napraforgót, olajban gazdag magvaiért, az indiánok már 3000 éve termesztették. Amerika őslakói imádott napistenük szimbólumaként tisztelték. A régi Mexikóban - a spanyol hajósok beszámolói alapján - a napisten azték papnői napraforgó koronát kaptak, melyet mindenhová magukkal vittek, az arany ékszereiket pedig napraforgó motívumok díszítették.

Bővebben: Napraforgó