Ablak

Az ablak a belső és a külső világ, valamint a földi lét és a túlvilág közötti kapcsolat kifejezője. A nyitott ablak az Isten igéjére való nyitottságot jelképezi, míg a keresztosztatú ablak Krisztus eljövendő szenvedéseire utal.


A gótikus építészeti stílusban a három kisívű ablakkal megbontott nagy ívű ablak alakzatban az egy Istenben lévő három személy, a Szentháromság képe jelenik meg. A Madonna-képeken a zárt ablak Mária szüzességének szimbóluma, mivel az üvegen anélkül halad át a fény, hogy megsértené.

Az ablak a ház szemeként kémlelve figyel, hogy időben észrevegye, merről jön a veszély és a gonosz. A ház ablakai a látható és a láthatatlan, a nyitott és a zárt, a biztonságos és a veszélyes világ szimbolikái. A látáson kívül a fényt és a világosságot jelképezik. Az ablakok válaszfalat alkotnak a valóságos és a szellemi világ között, kitörési lehetőséget nyújtanak az ismeretlenbe, és kilátást a semmibe. A fény és az isteni üdvösség közvetítői.

Az ablak helye a szerelmi találkozásoknak, rajta keresztül pillantják meg a lányok jövendőbelijüket. Az ablak titkos bejárat a kedves házába és az utolsó határ, amelyen túl már egymáséi lehetnek.

A néphagyomány az ablakot a halállal hozza kapcsolatba. Megfelelő praktikával azonban félre lehet vezetni a "kaszást", feltehetően ezért vált gyakorlattá, hogy a halottat az ablakon keresztül adják ki. Még ma is él az a szokás, hogy a halál pillanatában az összes ablakot kinyitják, hogy a lélek akadálytalanul távozhasson a házból, majd kis idő múltán ismét becsukják őket, hogy a halott szelleme vissza ne jöhessen kísérteni.

A Törökország keleti részén található anatóliai falvakban a haláleset bekövetkeztekor az ablaknyitás teszi lehetővé, hogy Izráil más néven Azráil, a halál angyala, aki Allah szolgájaként a mennyben él, távozhasson, és helyére angyalok jöjjenek. A török parasztok egykor a tárgyak jelzéseiből baljós jeleket olvastak ki. Ha például az ablak beszorult, halálfélelem szállta meg a ház lakóit. Halált jósoltak az ok nélkül kinyíló ajtók, ablakok is.

A lakóház biztonsága érdekében és a halál félrevezetésére az ablakok valaha befelé, a kertre, az udvarra nyíltak, de mióta az ablakok többnyire az utcára néznek, a külső ablakokat sok helyütt mágikus faragásokkal díszítik, így védelmezve a ház lakóit a démonok ellen. A bajorok karácsony éjjelén a gonosz szellemek elriasztására ablakaikban mécsest gyújtanak, ugyanebből a célból más helyütt Szent János napján koszorút akasztanak az ablakra.

Az emberi lélek az ablakon keresztül tud kapcsolatot teremteni a Nappal, az égitestekkel, az istennel. A zsalukra gyakorta festenek emberi szemet mintázó Napot, vagy félhold alakú Holdat. Az ablakban, mint jellegzetes színhelyen tűnnek fel, jelennek meg az istenek, a hősök, hadvezérek, színészek, bábfigurák, varázslók, papok.

Az ablakhoz fűződő babonás hiedelmek elsősorban előírásokat, tilalmakat tartalmaznak. Nem szabad az ablakból halottas menetet nézni, gyermeket az ablakon kiadni, az előbbi a szemlélődő, míg az utóbbi a gyermek közeli halálát okozhatja. Ha valaki ablaküvegen keresztül először pillantja meg az újholdat, ki kell fordítania a zsebeit vagy a kézitáskáját, és kiszedni belőlük minden ezüst tárgyat, ezáltal a következő napokban jól fognak menni a dolgai. Szent György napja előtt nem szerencsés ablakot nyitni, mert a vetést elveri a jég.

A szegedi öregek szerint nem jó az ablakot éjszakára nyitva hagyni, mert a halottak ilyenkor tartják a miséjüket, búcsújukat, és könnyen betévedhetnek. A felvidéki szlovák falvakban az a szokás járta, hogy a karácsonyi vacsora előtt az ajtófélfára, ablakra a gazda, vagy a gazdasszony fokhagymával keresztet rajzolt, nehogy a gonoszok bejöjjenek. Ebbe a képzetkörbe tartozik az a tápéi hiedelem is, hogy karácsony böjtjén, de főleg éjszakáján nem jó senkiért sem az ablakon beszólni, mert a következő esztendőben meghal a családból valaki.

A néphit szerint az ablak gyógyerővel bír; elmúlik a szemölcs, a sömör és más bőrelváltozás, ha az ablakra lecsapódott párával kenegetik. Ez a begyulladt szem esetén is hatásos gyógymód.

A kínai feng shui tanítása szerint az ablak a szemek állapotáról, valamint fizikai és belső látásunkról árulkodik. Az ablaknak kisebbnek kell lennie, mint a bejárati ajtó. Az eredményes munkavégzéshez nem szabad se szemben, se háttal lenni az ablaknak. Szemben ülve sokszor elkalandozik a figyelmünk, ha pedig háttal vagyunk, akkor hiányzik mögülünk a biztonságot jelentő támasz, és határozatlanná, bizonytalanná válhatunk döntéseinkben és munkánkban egyaránt.

Az álmok jelentését értelmező pszichológusok szerint az ablak az álmodó külvilággal való kapcsolatáról árulkodik. A nyitott ablak jó esélyt ad arra, hogy a vizsgált személy sok új kapcsolatot alakítson ki a közeljövőben.

Az álomfejtők fantáziája ettől lényegesen fejlettebb, értékelésük sokkal részletesebb. Az ablakkal álmodót – ha bűntető eljárás alatt áll - felmentik a vád alól. Ha az álomban látott ablak nyitva van, hidegre fordul az idő; ha törött, a tervezett utazást el kell halasztani. Pletykázás miatt alaposan megszidják, akinek az ablakzár látványa marad meg az álmából. Nem ajánlatos vásárba mennie annak, aki álmában kimászik az ablakon; aki viszont kiesik, jól teszi, ha óvatos lesz, mert nagy veszedelemre számíthat. Az észak-afrikai araboknál viszont, ha az ember álmában egy ablakon át távozik, az ügyeinek szerencsés fordulatát jelzi; ám ha az ablak szűk, és nehéz kijutni rajta, ez arra inti, hogy nagy nehézségekkel kell megbirkóznia. Muhammed an-Nefzawinak a középkori arab világ szerelmi kultúráját bemutató, Az illatos kert címen megjelent művében az ablak átvitt értelemben a nőre emlékeztet. Következésképpen, aki magát álmában ablakon bepillantani látja, és az ablak új, jó állapotban lévő, biztos lehet benne, hogy fiatalasszonyt vagy szüzet kerít hatalmába. Ha viszont az ablak lestrapált, kopott, az asszony öreg lesz.