Ajtó

Vízkeresztkor (január 6-án) egy régi egyházi szokás szerint, sok helyütt tartanak házszentelést, melynek során szenteltvízzel spriccelik be a falakat, és tömjénnel füstölik körbe a házat. Ezt követően a házigazda, a pap vagy a kántor feldíszíti koszorúval az ajtókat, még az ólak ajtajait is, és szentelt krétával felírja a három király: Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevét, vagy azok G, M, B kezdőbetűit.  A népi képzelet szerint ez áldást hoz a ház lakóira és az állatokra, mert a gonoszt egész évben távol tartja.


Az emberek az ajtók külső felére akasztott koszorúknak bajelhárító képességet tulajdonítanak, különösen akkor, ha azokat fenyőfa-, boróka ágából, vagy orbáncfűből készítették, s köréjük piros szalagot kötnek. Az ajtók belső oldalára, hogy a boszorkányok bejövetelét megakadályozzák, házi áldást tesznek, vagy különböző állat - szarka, denevér, bagoly - tetemet szögelnek fel, de a lópatkót vagy a lólábat is hatásosnak vélik.

Románia északi részén lévő Borca környékén a gonosz szellemek távoltartása érdekében az emberek május elsejének előestjén egy ott honos tüskés szárú, sárga virágú csokrot akasztanak ajtajuk fölé. A virágcsokor május elsején egész nap az ajtón marad. A vallásos történet úgy szól, hogy az üldözői elől Jézus egy házban rejtőzött el, amit észrevett egy őr, és megjelölte a házat egy virágcsokorral. Másnap reggelre azonban csoda történt, mert az utca valamennyi házán virágcsokor díszlett, így a katonák nem tudták eldönteni, hol is bújtatták el Jézust.

A néphit szerint távol tartja a gonoszt, ha szárított békát, vörös- vagy fokhagymát, nadragulyát, vagy pedig vörös posztódarabkát rejtenek az ajtó alá, nem érheti ekkor szerencsétlenség, betegség, rontás vagy halál a házat, s éjjel a boszorkány se tud bejutni. Ugyancsak a boszorkányok elleni hatásos praktikának tartják, ha Szent György napján a kulcslyukba nyúlhájat kennek; ha a küszöbre seprűt állítanak; ha az ajtót gatyamadzaggal kötik be, vagy ha az előtte lévő területet szenteltvízzel spriccelik fel. A jó termés érdekében Luca napján, az ajtóhoz gyümölcsöket szórnak, vagy dobálnak.

A babonás emberek szerint, éjszaka nem szabad az ajtó mögött üldögélni, mert aki ilyet tesz, rosszhírbe keveredik. Aki az ajtófélfába beveri a könyökét, vagy akinek az ajtaja magától kinyílik, hamarosan vendég érkeztére számíthat. De ha az ajtó magától becsukódik, nem fog jönni a vendég. Aki visszafordul az ajtóból, otthon hagyja a szerencséjét. Ilyenkor néhány másodpercre le kell ülni, hogy elillanjon az átok.

A törököknél balszerencsét hoz, ha a házból nem azon az ajtón távoznak, amelyen bejöttek. Náluk szerencsét hozó az ajtóval szemközti ülőhely, viszont háttal ülni a tűzhelynek, nagyon szerencsétlen. A kínaiak óva intenek attól, hogy valaki háttal álljon az ajtónak. Az indonézek, hogy megvédjék családjukat a rossz szellemektől, a bejárati ajtó fölé vöröshagymát, csilit és kurkumát tartalmazó tasakot akasztanak fel. Az angoloknál rossz ómen, ha a bejárati ajtó nem az utcára néz, és ha a bejárati ajtót nem arccal az ajtó felé fordulva csukják be.

A galíciai zsidók járvány idején csak annak nyitottak ajtót, aki hármat kopogott.

Ha az ajtó kilincse meglazul az ember kezében, amikor ki akarja nyitni az ajtót, bocsánatot kell kérni az ajtótól, mert különben meghiúsulhat a tervének megvalósítása, amelybe belefogott, vagy belefogni készült.