Angyalgyökér

Az ernyősvirágzatúak családjába tartozó - a népnyelvben angyalfű, angyelika, angelikafű néven ismert - orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica) régóta használt gyógy- és fűszernövény. Csodálatos képességeit állítólag egy álombéli angyal tárta fel az embereknek.


A feltételezések szerint nevét (Angelica Archangelica) onnan kapta, hogy rendszerint május 8-án borult virágba, vagyis azon a napon, melyen Szent Mihály arkangyal a dél-itáliai Gargano-hegyen (Monte Gargano) megjelent. Sokáig ez a nap Szent Mihály főangyal ünnepe volt. Mint az arkangyalok vezére, igen jelentős hatalommal rendelkezett, ez lehet az oka, hogy az ünnepén virágot bontó növényt csodálatos képességekkel ruházták fel. Úgy vélték, hogy a gyökere a nyakban viselve - embernek és háziállatnak egyaránt - védelmet nyújt a gonosz szellemek és a boszorkányok mesterkedései ellen.

Később elsősorban a gyógyhatásai miatt vált kedveltté. Fuchsius Leonhardus (1501-1566) a híres német orvos és botanikus gyökerének édes illatát és a pestis elleni gyógyhatását emelte ki. (Fuchsius nevét a virágos növények egyik nemzetsége - a Fuchsia - őrzi.) Lappföld lakói szinte meggyőződéssel hitték, hogy meghosszabbítja az életüket, ezért rendszeresen angyalgyökeret rágtak; a költőik fejére pedig koszorút fontak belőlük, hogy édes illatukból ihletet meríthessenek.

John Gerard (1545 – 1611 v 1612) angol botanikus és gyógynövénytermesztő azt írta róla, hogy gyökerének rágcsálása megszünteti a rossz szájszagot, és – amellett, hogy a hatásos a dögvész ellen – meggyógyítja a veszettséget és a mérgező állatok marását.

Nicolas Culpeper (1616 – 1654) angol botanikus, orvos és asztrológus szerint uralkodó planétája a Nap, zodiákusa pedig az Oroszlán. Ez utóbbi miatt a gyökereit július 23-a és augusztus 23-a között kell betakarítani.

Az orvosi angyalgyökér a hagyományos gyógyászat egyik legkeresettebb alapanyaga. Serkenti a gyomorsav- és a hasnyálmirigy-kiválasztást, étvágygerjesztő, enyhe görcsoldó, víz- és szélhajtó. Általában gyógyítja a kisebb emésztési zavarokat. Izzasztó és köptető hatású, régebben légcsőhurut, borogatásként reumás fájdalmak, mellhártyagyulladás kúrálására is használták. Kesernyés aromája miatt a likőrgyártás egyik alapanyaga.

Távol-keleti rokonát (Angelica sinensis) régóta használja a hagyományos kínai orvoslás. Hatásosnak tartják a menstruációs zavarok, a szülés utáni gyengélkedés, a vérszegénység kezelésére. A nyugati természetgyógyászok a magas vérnyomás és vércukorszint, az immunrendszer szabályozására, a máj méregtelenítésére és az allergiás panaszokra javasolják használatát.