Arc

Az arc a lélek tükre, de az arc nem csupán a lélekről árulkodik, hanem magáról az egész emberről is. Annyira egyedi, hogy még az egypetéjű ikreknél is lehet némi eltérés. Az arcról nemcsak az ember személyisége, faja, kora, neme olvasható le, visszatükröződik rajta az egészségi állapota, hangulata, sőt életkörülményei is. Jelezhet haragot, undort, aggódást, szomorúságot, örömet, félelmet, meglepetést, dacot.


Az arcisme, görögül fiziognómia szerint a nagy kerek arc: élvhajhász személyre utal, aki szeret enni és lustálkodni; a kis kerek arc: gyermeteg, jó humorú, tevékeny, alkalmazkodó ember; a szögletes arc: becsületes, szorgalmas, óvatos, körültekintő, türelmes emberről vall. Az ovális arc: szenzitív, szellemes, ötletes, nyugtalan, magabiztos személy. A hosszúkás, keskeny arc: cinikus, büszke, magának való, zárkózott személy.

A kevert típusok közül, akinek a homlokának felső része előreugró, alsó fele pedig ovális: logikusan gondolkodó, intelligens, kifinomult ízlésű ember, jó koncentrálóképességgel. Ez egy jó formáció, különösen akkor, ha ráadásul ehhez előreálló, széles áll társul. A homlok felső részének ugyancsak szélesnek kell lennie.

A nem vonzó, báj nélküli arcok később érdekessé válhatnak. A talentumokon és az erőteljes karakterűeken könnyű felfedni a személyiségi hibákat. Az arckifejezést megváltoztatják a gyengeségek, hiányosságok, amelyek bevésődnek, rárajzolódnak az ajkakra, a szájra és a szemekre.

A mosolyok és a rosszalló arckifejezések egyaránt vonalakat és ráncokat rajzolnak az arcra. Az önzés, a hitványságok, a bűnös gondolatok, gonosz tettek visszatükröződnek az arcvonásokban. A nemes gondolatok viszont beragyogják az arcvonásokat, és az arckifejezést kedvessé teszik.

A hiedelem úgy tartja, hogy a télen fogant és nyáron született ember arca kerek, míg a télen világra jötté körteformájú. Az ovális arcú asszonyok szépek, a széles arcúak toleránsak, a hosszúkás, vékony arc állhatatosságot jelez, a kerek arcú ember optimista, a körte alakú, lefelé keskenyedő arc szenzitivitást, romantikus alkatot sejtet. A Csízióban a tömör arc tunyaságot, az igen vékony álnokságot, a kerekded arc pedig irigységet jelent.

A népi megfigyelések szerint, aki az arcát: márciusi hóban mossa meg, finom lesz az arcbőre; minden reggel saját vizeletével mossa le, vonzóvá válik; május első három reggelén, napfelkelte előtt, harmattal keni be, csinos lesz. A répa fogyasztásától ugyancsak jó arcbőrre lehet számítani. Az íreknél a burgonya héjától remélnek pirospozsgás arcot. Állítólag jóarcú lesz az is, aki sok csirkelábat eszik. Akinek hirtelen elpirul az arca, azt jelenti, hogy róla beszélnek. A muszlimoknál nem ajánlatos arccal lefelé feküdni, mert arról az emberről azt mondják, hogy vallástalan. Az indonézek azt mondják, aki délután fürdik vagy tussol, annak gyorsan megöregszik az arca.

Az álomfejtők szerint mosolygó arcról álmodni kellemes barátokat, élményeket és/vagy gazdasági nyereségeket jelent. Kellemetlen vagy groteszk arcról (hacsak nem mulatságos) álmodni rossz ómen. Ha az álomban mosolyog valakinek az arca, az annak a jele, hogy valamilyen múltbéli bűnéért, indiszkréciójáért vezekelnie kell; a legjobb, ha mielőbb megváltozik. Idegen arcokat látni álmunkban, arra utal, hogy hamarosan lakást fogunk cserélni.

A tipizálásra hajlamos szemlélődők meg vannak győződve arról, hogy a bulldogarcúak rámenősek, a rókakinézetűek ravaszak, a birkaképűek jámborak stb., s a mai napig vallják Hippokratész, az ókor híres görög orvos tanítását, aki szerint a hegyes orrú és apró szemű emberek rosszindulatúak.