Arcráncok

A nők mániákusan félnek a ráncoktól, mindenféle praktikával próbálják eltüntetni azokat, pedig a ráncok csak a mozgékony, flexibilis arcokon jelennek meg, belőlük pozitív tulajdonságokra, mint például az illető alkalmazkodóképességére, rugalmasságára és sokoldalúságára lehet következtetni. A merev, feszes arcbőr a barátság és megértés teljes hiányát mutatja, az ilyen ember ábrázata kifejezéstelen, érzéketlen. Az önközpontúság megóvja az embert a ráncoktól. A könnyűvérű, léha természetűek csak öregkorukra ráncosodnak meg.


Az aggódás, szorongás a homlokon keresztbe futó ráncokat hoz létre. A homlokon található hosszú vízszintes vonalak jóakaratról tanúskodnak. A szorgalmas, tudománnyal foglalkozó személy szemöldöke a koncentrált gondolkodás következtében lefelé irányuló ráncokban végződik.

Az arcráncok olyankor jelennek meg, amikor az ember a belső vibrálásokra, szorongásokra, nehéz helyzetből való kilábalásra keres elfogadható válaszokat, sokat gyötri magát, a kelleténél többet foglalkozik az adott témával. A ráncok rendszerint a kamaszkorban jelennek meg először, s az életkorral előrehaladva válnak egyre markánsabbá.

A szemöldökök között mélyülő merőleges ráncok szőrszálhasogatást és szigorú becsületességet jeleznek a pénzügyi dolgokban. Két ilyen merőleges ránc jelenléte azt jelzi, hogy a személy minden üzleti ügyben becsületes, igazságos. A szemöldök közti apró ráncok sokasága tulajdonosa megbízhatóságát, lelkiismeretességét bizonyítja.

Egyesek szerint a szemráncok, felfokozott szexuális beállítottságot, extravagáns nemtörődömséget jelképeznek. Mások olvasatában a szem alatti három ránc: gondolkodó, türelmetlen, tehetséges, szuggesztív embert szimbolizál, jó képzelőerővel és beszédkészséggel; négy ránc a szem alatt: intelligens, okkult képességű, jól összpontosító személyt ábrázol; öt vonalból álló szemránc: depressziós, aggodalmaskodó, szeszélyes és uralkodni vágyó embert jelképez.