Asszonyok

Az angolszász eredetű babonák szerint egy asszonynak sosem szabad suttognia, mert ezzel felbátorítja a rossz szellemeket, hogy meglátogassák őt. Ha az asszonynak viszket a nyaka, hamarosan keresztelőre fog menni, ha a feje viszket, nemsokára megverik. Aki, reggel hazulról elindulva egy öregasszonnyal találkozik, nem lesz szerencsés. Az oroszok szerint, ha egy üres vödröt vivő asszonnyal találkozik szembe az ember, balszerencse éri.


A németek hiedelmében, ha hétfő reggel egy idegen érkezik látogatóba, a ház ura aznap megveri asszonyát; reggel elsőként egy öregasszonnyal találkozni rossz ómen; egy fiatal nővel, viszont jót jelent, különösen igaz ez, ha közben egy fontos esemény zajlik. Az a férfi, aki kora reggel két öregasszony között sétál át, a nap hátralévő részében balszerencsés lesz. Ha valakit egy öregasszony üdvözöl, és valami jót kíván kora reggel, azt kell válaszolnia az illetőnek, hogy "Viszont."

Számos néphitben jó szerencsét jelent a találkozás egy vízzel teli kancsót hordó asszonnyal, ha azonban a kancsó üres, a fordítottja igaz. A pandzsábi szikheknél az is jó jelnek számít, ha a szembejövő asszony a gyerekével látható, vagy ha az illető a kertész felesége, aki virágcsokrot visz a kezében. Viszonylag modern kori hiedelem található egy amerikai farmer almanachban, mely szerint a hosszú élet érdekében le kell szállni arról a vonatról, amelyen egy feketébe öltözött asszony utazik.

A rómaiak már a kezdetektől fogva törvényekkel próbálták megelőzni egyes rossz ómenek megjelenését. Így például számos helyen törvény tiltotta az asszonyok számára nyilvános helyen az orsó használatát, ugyanis súlyos balszerencse elé nézett, aki véletlenül egy ilyen asszonnyal találkozott. Ez akár az egész termése elvesztését is jelenthette. Az oroszok azt állítják, hogy azok az asszonyok, akik hideg betonon vagy lépcsőn szeretnek üldögélni, belül is hideggé, vagyis frigiddé válnak.

Egy koreai mítosz arról szól, hogyan lett egy nőstény medvéből asszony. Az elbeszélésben szereplő Hvanin égisten három égi pecsétet adott fiának, Hvanunnak és elküldte, hogy uralkodjon az embereken. Háromezer szellemekből álló sereg kísérte útján. A Thebek-hegy hármas csúcsán, egy fa tövében szállt alá, amely a szellemek áldozati helyéül szolgált. Hvanun a szellemek segítségével égi császárként uralkodott a szél, az eső és a felhők felett, kézben tartotta mind a 360 földi dolgot, és felügyelte az emberek sorsát, ha betegek voltak, meggyógyította őket, vétségeikért büntetést szabott ki. A medve és a tigris azért imádkoztak Hvanunhoz, hogy változtassa őket emberekké. Hvanun megetetett velük egy-egy kalásznyi ürmöt és húsz-húsz gerezd fokhagymát, majd rájuk parancsolt, hogy menjenek egy barlangba, és száz napig ne jöjjenek ki a napvilágra. Csak a medve tudott ennek eleget tenni, ezért csak ő változott asszonnyá. Naponta eljárt az oltár mellett álló fához, s kérte az égieket, ajándékozzák meg gyermekkel. Hvanun ekkor férfi alakját öltötte, és feleségül vette őt. Született egy fiuk, akit Tangun Vangomnak nevezték el. Tangun lett a koreai állam megalapítója.