Bal - jobb

A legtöbb kultúrában régről kialakult képzet, hogy a nők a baloldalhoz, a férfiak a jobb oldalhoz tartoznak, eszerint a bal kéz a nőt, a jobb kéz pedig a férfit szimbolizálja. Indiában, az Upanisádokban a jobb szem Indra istené, a bal a feleségéé. A zuluknál az első feleség lakóházát, "a bal kéz házának" nevezik. Az oroszoknál is negatív színezetű a baloldal, ezért ajánlják a hamisság ellenszereként a "köpj át a bal válladon" cselekvést.


A magyarok a bal oldalt, a jobb oldalnál ügyetlenebbnek tartják. A baloldal sutaságából eredően, valamint a sutaság megmagyarázhatatlansága miatt, ennek az oldalnak sok ember bizonyos természetfölötti kellemetlenséget tulajdonít. A bal számos kifejezésünkben valamilyen rossz, szerencsétlen dologra utal, az olyan szóösszetételekben, mint például a balsors, a balszerencse, a balsiker vagy a ballépés, negatív jelentésűvé teszi az eredeti kifejezést. Ilyennek tartják a balkézről való, törvényes kapcsolaton kívül született gyereket is, amely kizáró ok volt az örökösödésnél. Régen az a férfi, aki rangon alul házasodott, az esküvőjén leendő feleségének nem a jobb kezét, hanem a balt nyújtotta.

Minden korban különbséget tettek a jobb és a bal kéz között. Feltehetően a munkavégzéssel és fegyverhasználattal kapcsolatban tulajdonítottak általában pozitív tulajdonságokat a jobb kéznek, míg a bal kezet inkább negatív tartalommal ruházták fel. Az észak-amerikai zunyi indiánok viszont mindkét kezüket egyaránt jónak tartják, hisz a népszerű, jóságos ikerpárjuk közül, a baloldali iker megfontolt, mértéktartó, a jobb oldali iker cselekvőképes, impulzív.

Kínában sem kapcsolódik a balhoz a szerencsétlenség, a sutaság, a rossz fogalma, a bal és a jobb közötti különbségtétel hasonlít a jin és a jang közötti különbségre. A mindenkori uralkodó arccal dél felé ülve kormányozta birodalmát, így a bal rendelkezik a kelet jelentéssel is, míg a jobb a nyugat jelentéssel egészül ki. A hagyományos kínai lakóházak keleti részén, azaz baloldalán voltak a feleség, az ágyasok lakrészei. A hitvesi ágyban a nő mindig a férfi (és egyben az ágy) baloldalán helyezkedett el. Köszöntéskor, üdvözléskor a fiúk és férfiak az ökölbeszorított bal kezüket fedték le a jobbjukkal (ami a jang dominanciájára utal), míg a lányok, a nők épp fordítva tettek.

Indiában viszont kizárólag a test jobb oldalát tekintik kedvezőnek, ezért a bal kezet használják az összes tisztátalan dolog végzésére. Náluk az emberek először jobb lábbal lépnek be a házba, az ajándékokat jobb kézzel adják, és veszik át. A bal kéz tisztátalan volta miatt csak jobb kézzel fogják meg az ételt, és gyújtják meg a szent tűzet, a halotti máglyát. Ha az indiaiak jobb keze viszket, remélik, hogy jó szerencséjük lesz, a viszkető bal kéz jelentése viszont mindig rosszra utal. Ez a hiedelem a test tiszta és nem tiszta oldalával kapcsolatosan alakult ki náluk. Paradox módon, épp az ellenkezője igaz, ha a jobb szemük rángatózik, rossznak tartják, ellenben a bal szem remegését szerencsésnek. Tibetben is, és a buddhisták körében is, csak jobb kézzel forgathatók az imamalmok.

Érdekes módon, az ősi sziklarajzokon mégis a bal kezet ábrázolták szívesebben, sőt egyes indián törzseknél, afrikai és ausztrál mítoszokban kifejezetten a bal kéz a szent. Az afrikai meru törzsnél a sámán bal keze a varázslatos; a mexikói azték indiánoknál, valamint Északkelet-Afrikában viszonylag sokan balkezesek. A kutatások alapján a balkezesség már a szülés előtt vagy során kialakul. Az ikrek között gyakori a balkezesség; az autisták, a homoszexuálisok, az alkotó művészek és a politikusok körében sok balkezes található. A sportban sem jelent mindig hátrányt a bal kéz használata, például a vívásban előny a balkezesség.

A magyar néphit szerint, amikor vizet iszunk, tegyük a bal kezünket a fejünkre; a gyűrűnket ne viseljük a bal kezünkön; bal lábbal ne lépjünk az isten házába; a baljóslat és a balszerencse pedig mindig rossz ómen. A bal kézzel adott pofont a magyarok különösen rossznak tartották, csak gyűlölködő ember volt képes ilyet tenni. Akit kedvel az ember, ahhoz jobb kézzel nyúl, akit ki nem állhat, azt bal kézzel fogja pofon csapni, de ismeretes a „bal kézzel verte meg az Isten” mondás, amely Jókai Mór (1825-1904) A munkácsi rab című elbeszélésében már úgy szerepel, hogy „Verjen meg az Isten súlyos bal kezével!”. Mikszáth Kálmán  (1847-1910) A két koldusdiák című regényében pedig azt írja, hogy „Valaha én is elbizakodott ember voltam, míg az Isten meg nem látogatott súlyos bal kezével.”

Az üzbégeknél mindig jobb lábbal kell belépni a szobába, illetőleg kilépni onnan, ugyanis elsőként ballábbal átlépni a küszöböt, balszerencsét jelent.

A fülekhez kötődő babonák is különbséget tesznek a bal és a jobb oldali fülek között. Hogyha az embernek cseng a füle, azt tanácsolják, ismételgesse azoknak a neveit, akiket jól ismer. Amelyik névnél a csengés abbamarad, az a személy gondol rá. Ha a bal fül cseng, jót gondol vagy mond róla, ha viszont a jobb, akkor rosszat. Ez azonban nem vehető készpénznek, ugyanis mások szerint az előbbinek épp a fordítottja igaz. Ha valakinek egyidejűleg mindkét füle cseng, az annak a jele, hogy a másvilágról beszélnek hozzá. Ha valakinek a jobb füle viszket, vagy piros színű, jót mondanak róla, ha a bal füle viszket vagy piros, akkor rosszakat. Ha az embernek ég a füle, valaki róla beszél. Ha a jobb füle ég, rosszat, ha a bal, akkor jót.

Az íreknél szerencsés dolog kakukkszót hallani, de csak akkor, ha jobbról érkezik a hang. Megszelídíthető a vadló, ha szerdán a bal fülébe, pénteken a jobba suttogják a hiszekegyet. Ezt az eljárást addig kell ismételgetni, míg a ló megnyugszik.