Befana

Az olaszok képzeletbeli vénasszonya, strega Befana, vagyis egy Befana nevű boszorkány, karácsony másnapján és Vízkeresztkor, a kéményeken át hatol be a házakba, hogy csemegével ajándékozza meg a jó gyerekeket, ellenben a haszontalanoknak nem visz mást, mint szenet, vagy hamut.


A néphiedelem úgy szól, hogy Befana elfoglaltságára hivatkozva nem kísérte el a napkeleti bölcseket a Megváltó üdvözlésére, de megígérte nekik, hogy ha visszafelé jönnek, csatlakozik hozzájuk. A három király azonban más útvonalat választott, azóta Befana kószál a földön, mert arra lett kárhoztatva, hogy örökkön-örökké keresse őket.

Befana nem mindig szerepel jóságos boszorkányként, néha gonosznak vélik, és kapcsolatba hozzák a rossz szellemekkel. Feltehetően ezért alakult ki az a népszokás, hogy Befana boszorkányt ronggyal kitömött bábuval megjelenítve, talicskán hurcolják végig a falun, majd elégetik a főtéren. Vannak, akik Befana tiszteletére varázsénekeket adnak elő, az énekesek és a boszorkány nevében adományt kérnek. Azt, aki bőkezűen megajándékozza őket, megdicsérik, az irigyeket megátkozzák, a fukarok házait megdobálják kővel.