Csörgő

A csörgő a legrégebbi hangszerek egyike, a benne lévő rezonáló anyagok minden mozdulatra egymáshoz verődve megszólalnak, hangot hallatnak.


Sokféle csörgő ismert, többek között van keretes-, zárt-, fűzér-, cső- és tökcsörgő. Ez utóbbi, mint rumbatök ismeretes, a latin-amerikai emberek mágikus erőt tulajdonítanak neki. Úgy gondolják, hogy a csörgőben lévő magok és kavicsok a szellemek lelkei, a csörgő nyelét pedig a Világfa ágából faragják. Dél-Amerikában a dob helyett inkább a csörgőt használják, Észak-Amerikában a dob mellett a csörgő is népszerű.

A csörgőkről sok nép hagyománya tudni véli, hogy természetfölötti erővel bírnak, ezért lett a vallási ceremóniák egyik megszokott kelléke. Az ókori népek védelmező hatalmat feltételeztek a csörgőkről, ezért hordtak amulettet az emberek, és használtak a táncosok rituális táncaikban.

A középkorban apró csörgőkkel díszítették a ruhákat, a bohócok sapkáit, az udvari bolondok jelmezét. Vidéken a szánt húzó lovakra tettek csörgőket. Manapság inkább, mint gyermekjáték, vagy mint ékszer ismert, de újra divatba jött a hastáncosok körében, akik füzércsörgős fátyolruhában táncolnak.