Hangszerek

Szent Cecíliát, a zene és a zenészek védőszentjét gyakran orgonálás közben ábrázolják. Euterpét, az egyik görög múzsát pedig kettős fuvolán játszva jelenítik meg. Apollón isten, tehenekért cserébe, a Hermésztől kapott lanton oly gyönyörűen játszott, hogy a húrok különböző hangjaira köszöntöttek be az évszakok. A kelták főistene, Dagda nagyszerű hárfajátékáról volt híres.


Terpszikhorét, a görög mitológia tánc múzsáját gyakran mutatták be kezében lanttal és pengetővel. A hárfa éteri zene, isteni hangja előcsalogatja a jó szellemeket. A keresztényeknél áhítattal tölti el a hívők szívét, és távol tartja őket a kísértéstől. A keltáknál a hárfa hangja az ösztönök és az érzelmek közti összhang megteremtésére törekszik. A bibliai Dávid, aki kiválóan játszott a hárfán, Saul szolgálatába szegődött, hogy játékával csillapítsa a király lelkét kínzó rossz gondolatokat.

A furulya és a pánsíp a szatírok hangszerei, kellékei az erotikus jeleneteknek, egyben fallikus jelképek is. A pánsíp történetét a görög mitológia úgy meséli el, hogy Szürinx nimfa Pántól való félelmében nádszállá változott, amelyből Pán isten sípot faragott. Később ő lett a bírája a sípversenyen résztvevő pásztorok játékának. A rút Pánnak kezdetben csak sípja volt, később azonban pásztorsípra és kettős fuvolára is szert tett.

A dudaszó közben hallható rezgő levegő zizegése a megújulást, az életre keltést hívatott szolgálni. A kagylókürt, mint az istenségek hangszere, az elhunytak lelkéért szólal meg. A csengettyűk a vihart riasztják el. A csörgőről és a kereplőről feltételezik, hogy alkalmasak a gonosz szellemek elűzésére. A dob szimbolizálja a világmindenséget. Az orgona hangja erotikus vágyat kelt. A hegedű Szent Dávid hangszere, ő az, aki a Holdon hegedült, s zenéjére Szent Cecília táncolt. A hegedű és vonója együttesen szimbolizálja a nőt és a férfit, vagyis az ideális emberi párost. A hegedű vonója, amivel jól el lehet húzni valaki nótáját, a verésre emlékeztet. A citera húrjai elvarázsolják a szívet, a szitár hangjai gondolkodásra, filozofálásra késztetnek.

A harsona, a kürt és a trombita Kalliopé és Kleió múzsák emblémája. E hangszerek erős hangjukkal az égi események és fontosabb események hirdetői. Az utolsó ítélet kihirdetése az angyalok hangos harsonázása közepette történik. Az ókori Jerikó erős falai a kürtök harsogásától dőltek le. A magyaroknál a trombita a vitézség megtisztelő jelvénye. Lehel kürtjének mondája szerint, a magyarok egyik fővezére Lehel, I. Ottó császárral szemben elvesztette a Lech-mezei csatát. A császár megengedte, hogy kivégzése előtt Lehel még egyszer a kürtjébe fújjon. Amikor kezébe vette a súlyos kürtöt, olyan erővel sújtott a császár homlokára, hogy az azon nyomban szörnyet halt. „Szolgám leszel a túlvilágon” - mondta Lehel, mert az akkori pogány hit meg volt győződve arról, hogy a megölt ellenség, a legyőzőjét fogja szolgálni a másvilágon.

A babonás emberek úgy vélik, hogy az asztalon felejtett vagy a padlón hagyott harmonika, családi veszekedésre figyelmeztet.