Hernyó

A hernyó a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a lepke hosszúkás, puha testű álcája. Szőrös változatát a népnyelv papmacskának is nevezi. Az elnevezés eredete bizonytalan, valószínűleg a hornyol igéből származik, az állat rovátkolt, csíkos külleme alapján. A „Czuczor-Fogarasi” szerint viszont eredetileg hernyű, azaz hert (füvet) pusztító nyű volt a neve.


Nagy étvággyal párosuló „vegetáriánus” étrendjük mellett, sajátos araszoló mozgásuk a legjellemzőbb rájuk, mely a testüket alkotó gyűrűknek szakaszonként való széttolásával és összehúzásával megy végbe. A hernyó úgy halad, hogy hátát felgörbítve testének végét fejéhez húzza, azután fejét előre löki.

Bár nem kevés babonás hiedelem is tapad hozzájuk, a folklórban elsősorban az időjós képességgel felruházott papmacska, az amerikai gyapjas medvelepke (Pyrrharctia Isabella) szőrös hernyója örvend népszerűségnek. Olyannyira, hogy az USA egyes városaiban minden ősszel gyapjashernyó-fesztivált rendeznek, melynek keretében hernyóversenyeket tartanak, és elkészítik a következő télre a hivatalos „hernyó-prognózist”.

Előrejelzésre a gyapjas nyű csíkos változata alkalmas, melyen vörösesbarna és fekete színű szelvények váltakoznak. A népi bölcselet szerint, ha a vörösesbarna szelvények a szélesebbek, enyhe és rövid tél várható, míg ellenkező esetben hosszú és kemény hideg időre kell számítani. Bár még ma is vannak, akik esküsznek a hernyó-előrejelzés pontosságára, a valóságban a szőrzetűk színének nem sok köze van az eljövendő tél időjárásához. Sokkal inkább függ a táplálékuktól, az életkoruktól, valamint környezetük hőmérsékletétől és nedvességétől. Akik viszont a mézlegyek és a darazsak viselkedését is megfigyelik, pontosabb előrejelzést kapnak, ugyanis a hideg telek előtt az előbbiek több mézet gyűjtenek, az utóbbiak pedig nem a talajon, hanem a fákon építik meg a fészkeiket.

A velük kapcsolatos babonák tekintetében már nem ilyen kedvező a megítélésük. A skót gyerekek egykoron valósággal rettegtek a hernyóktól. Azt hitték, hogyha egy hernyónak sikerül körülölelnie az ujjukat, az többé nem távolítható el onnan. ugyanakkor másutt gyógyító képességet tulajdonítottak nekik. Azt mondták, a szamárköhögés elmúlik, ha egy kis tasakba szőrös hernyót teszünk és azt a gyermek nyakába kötjük. Amint a hernyó elpusztul, megszűnik a köhögés. (ez viszont a hernyónak nem jelent örömet!)

Ha az élő sövényen már kora reggel nyüzsögtek a hernyók, azt a halál jeleként értékelték. Afrikában maláriával fenyegetett a megpillantásuk, ennek egyetlen megelőzési módja volt: köpni kellett egyet. Persze szerencsét is hozhatott a hernyó, ehhez azonban meg kellett fogni, és átvetni a bal vállunk fölött - legalább is így vélték Észak-Angliában. A féreg számára pedig az jelentett szerencsét, ha valakinek a karján vagy a vállán akadtak rá.

Hernyóval álmodni arra figyelmeztet, hogy a közeljövőben aljas és álszent emberek jelennek meg a környezetünkben, és mindent meg kell tennünk, hogy leleplezzük alakoskodásukat. Szerelmi vagy üzleti veszteség érhet bennünket.

Más értelmezésben azt prognosztizálja, hogy kínos helyzetbe kerülünk, és csak csekély megbecsülésre vagy nyereségre számíthatunk. Ezen kívül azt is jelezheti, hogy bár személyiségünk fejlődésében történt bizonyos előrehaladás, de a cél még messze van.