Időjárásjóslás

Az időjárásjóslás - különösen a hosszabb időtávra szóló - főleg a téli időszakban elterjedt, és elsősorban nevezetes napokhoz, naptári ünnepekhez kötődik, mint például a hagymakalendárium, de az is gyakori, amikor egy-egy konkrét nap vagy időszak időjárásából következtetnek más napok vagy időszakok időjárására.


Ez utóbbira példa a Luca-kalendárium, a következő esztendő időjárásának megjóslása a Luca napját követő időszak alapján. Ennek során Luca napjától karácsonyig minden nap feljegyezik, hogy milyen idő volt, mert e tizenkét nap időjárásának fog megfelelni a következő év tizenkét hónapjának időjárása.

Emellett bizonyos természeti jelenségek megfigyelése, valamint az állatok viselkedésének értelmezése is jól használható az időjárás előrejelzésére.

Az ég dörgésénél fontos szempont, hogy melyik irányból dördül meg először, mert abban az évben onnan fog jönni a legtöbb eső. Fontos a mennydörgés ideje is, a januári például sok szelet hoz; a Szent György napja előtti égzengést pedig havazás követi. Ha a telihold homályosan látszik, csapadékos idő várható, ha viszont vöröses, vagy a csillagok vibrálnak, és közelebbieknek látszódnak, hamarosan szél kerekedik.

Számos megfigyelés az évszakok, vagy bizonyos időjárási peridusok hosszára enged következtetni. Így például, ha Vízkeresztkor a kerékvágásban megindul a víz, nem lesz hosszú a tél; ameddig Pál-fordulásakor besüt a nap a pajtába, addig fog a hó beverni még József napján is; ha Gyertyaszentelő napján süt a nap, akkor még kemény tél várható; ha Mátyás fagyot talál, elviszi, de ha nem lel, akkor meghozza; ha Gergely megrázza a szakállát, még áprilisban is lesz hó. Ahány nappal Szent György napja előtt jönnek ki a békák és a kígyók, annyi napig lesz még hideg; ha a fagyosszentek napjai hidegek, hosszú ősz várható; ha Medárd napján esik, negyven napig esni fog; ha Katalin kopog, karácsony locsog, vagy fordítva. Minél nagyobbat túr a vakond ősszel, annál hidegebb lesz télen; ha a fecskék későn jönnek, akkor még hideget éreznek. Ha ősszel sok a gomba, temérdek hó várható; ha a falevél ősszel gyorsan lehull, azt jelzi, hogy korán jön a tél.

Ha a napkeltekor a felhők vöröses fényben látszódnak, vagy sok sötét felhő van az égen, esni fog. Ha esős időben az ég színe tengerzöld, hamarosan zuhogni kezd az eső, ha viszont mélykék, zápor vagy zivatar várható. Ha a nap sötét felhőkben tér nyugovóra, másnap esni fog; ha télen napkeltekor vörös az ég, folyamatosan csapadék várható; ha nyáron szúrósan süt a nap, esősre fordul az idő. Ha a Holdnak udvara van, a derült időt csapadékos idő követi. Esőre lehet következtetni: a reggeli szivárványból; a hajnali ködből; a májusi délnyugatról fújó szélből; a téli kék égbolt fodros, bolyhos felhőiből; a különböző szintű felhők ellentétes irányú mozgásából; és a szélcsendes időben rezgő falevelekből. Ha süt a nap, miközben esik az eső, azt mondják, veri az ördög a feleségét.

Zivatar lesz: ha a hangyák ide-oda rohangásznak; a piócák sokáig maradnak a vízen kívül; a viperák igen dühösek; a harcsák a víz felszínére jönnek; a feketerigók éles hangon fütyülnek; sok madár elrejtőzik.

Eső várható: ha a békák hangosan brekegnek; a tyúkok sokára ülnek el; a tyúkok és a verebek a porban fürdenek; a kakasok napnyugta után kukorékolnak; a pókok lerombolják hálójukat, és máshová mennek; a birkák, kosok sokat rohangálnak; a szamarak a fülüket rázzák és ordítanak; a tehenek kergetik egymást; a lovak idegesek, és összegyűlnek a karám sarkában; a macskák nyalogatják mancsukat, mossák pofájukat; a kutyák büdösek, füvet esznek, vagy vonyítanak; a disznók nyugtalanok, és hangosan röfögnek; a vakondokok nagy túrásokat fúrnak; a patkányok és az egerek idegesek; a madarak tisztogatják tollaikat; a varjak sokat kárognak, a hollók nagy zajt csapnak, a csókák csoportosan repülnek; a hattyúk alacsonyan repülnek; a darvak csőrüket a szárnyuk alá dugják; a sirályok messze szállnak a tengerparttól, mélyen berepülnek a szárazföld belsejébe; a giliszták kibújnak a földből; tücskök hangosan zenélnek; a szúnyogok erőszakosan csípnek, és a földhöz közel repülnek; a szentjánosbogarak nem világítanak; a méhek a kaptárjaikban maradnak.

Esőt éreznek a növények: ha a szegfüvek összecsukódnak; a muskátli virágai elcsavarodnak; a körömvirágok és a százszorszépek nem nyílnak ki; az árvalányhaj szálai kiegyenesednek; lefelé hajlik a harangvirágok feje.

Szelesre fordul az idő: ha vörös az ég alja; a holdnak udvara van; napnyugtakor a levegő homályos vagy lilás árnyalatú; a keresztes pókok új hálót készítenek; a macskák a szőnyegeket vagy a függönyöket karmolásszák; az emberek reumás tagjai fájnak. Ha áprilisban északi szél fúj, eső lesz, ha júliusban és decemberben nyugati és délnyugati fúj, sok eső várható. Ha eső idején keleti szél fúj, akkor az esős idő legalább egy napig tart.

Száraz, napos idő lesz: ha a keresztes pókok este nagy hálót szőnek; a legyek vidáman repdesnek; a szúnyogok magasan repkednek; a levelibékák kiemelkedő helyre másznak; füstifecskék magasan repülnek; a vörösbegyek repülés közben énekelnek; a fülemülék hangosan csattognak; a juhok vidáman legelnek.

Száraz, szép idő várható: még aznap délután, ha napkelte előtt esik; északi szél fúj pár napig; a reggeli gyalogköd feloszlik; teliholdkor tiszta az idő; a keleti bolton vannak felhők; a szivárvány hamar eltűnik; ökörnyál száll a levegőben, a pókok kora reggel már dolgoznak; rossz időben huhognak a baglyok; a denevérek csapkodnak a szárnyukkal; a gólyák és a darvak magasan szállnak.

A tavaszi napéjegyenlőség előtt gyakran erősen felmelegedik a levegő, valószínűleg ez magyarázza a jövendölést, miszerint: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

A befőttes üveg vízbe tett pióca előrejelzi az időjárás változásait. Ha az üveg alján marad derült, napos vagy fagyos idő lesz; ha a víz tetejére megy, akkor erős szél vagy havazás; ha izgatottá válik, zivatar várható. Heves viharok idején sok pióca elpusztul.

Hosszú, kemény hideg tél várható: ha a hangyák magas bolyokat építenek; a vándormadarak korán elköltöznek; a cinkék lakott helyre húzódnak; a verebek csendben vannak; a hörcsögök sok gabonát gyűjtenek be; a mókusok egy csomó fenyőtobozt tartalékolnak; a téli álmot alvó állatok mély fészket készítenek; a házi pókok meleg helyen szőnek hálót; sok makk és csonthéjas terem. A vidéki emberek megfigyelték, ha karácsony napján az állatok a bal oldalukra fekszenek, a tél még sokáig tart, és kemény, cudar lesz.

Enyhe lesz a tél: ha a vándormadarak későn repülnek délre; sok pockot látni ősszel; az erdei egerek nagyon felszaporodtak; a bíbic télen is itt marad.

A tél végét jelzik: a megszólaló pacsirták; a csiripelő verebek, a medvék, ha elhagyják barlangjaikat; a vadnyulak, ha vidáman játszanak.

Az izlandiaknál is egész sor időjósló hiedelem van forgalomban. Például ha az első havazás a tél kezdetén következik be, a tél folyamán enyhe idő várható. Késő télen tilos a küszöbön kötni, mert ez meghosszabbítja a hideg évszakot. A szombati esők ritkán tartanak a vasárnapi miséig. Hogy mennyi tűzifa fogy majd a télen, nagyban függ a nagycsütörtöki időjárástól. Ha viszket valaki feje, nedves időszak következik.

A török időjósok szerint kemény tél várható, ha a fenyőfán nagyon sok toboz terem, s a birsalmafának bő termése van.

Az előbbieknél kevésbé logikus, és aligha alapszik népi megfigyelésen a németek azon hiedelme, mely szerint jó időt jelent, ha a lakoma után a pohárban ital, s a tányéron étel marad. (Abból viszont, hogy nem kell az étellel és az itallal spórolni, az előző év jó termésére, kedvező időjárására lehet következtetni.)