A kakas a néphitben többnyire pozitív szerepet tölt be, kukorékolásából pedig a közeli jövőre következtetnek. Iránban a küzdőképessége révén érdemelte ki a szent jelzőt, erős hangú kukorékolásáról a perzsák azt hiszik, hogy elűzi a gonosz szellemeket. A kínaiak aranytollú Mennyei Kakasa, napjában háromszor kukorékol. Először, amikor a nap reggel megfürdik az óceánban; másodszor, amikor delelőn van; harmadszor, amikor alábukik a nap. Úgy tartják, hogy a világ valamennyi kakasa a Mennyei Kakastól származik.

A kakukkok azon szokásuk miatt híresültek el, hogy a nőstények tojásaikat más, apróbb, többnyire énekesmadarak fészkeibe csempészik, hogy fiókáit azok neveljék fel. Ennek még olyan piciny madarak is áldozatul esnek, mint az ökörszem. Ráadásul a kakukktojó a fészekből kilökdös egy tojást, nehogy a dajkamadár észrevegye, hogy megszaporodott a fészekalj. Egyes kakukkfélék oly tökéletes fejlődést értek el az evolúció során, hogy tojásaik alig különböztethetőek meg a kiválasztott énekesmadáréitól.

A mag és a gabona az élet és a termékenység állandóságára utal. A termőföldet befogadó anyaméhnek képzelik, a beleültetett magot pedig a férfi nemző magjának tekintik, e nászból kikelt kalászgyerek magjával megtermékenyíti a földet, hogy az újabb termést hozzon. Ez a körforgás álladóan ismétlődik. Több gabonaisten hal meg évenként, és kel életre ismét. A keresztényeknél kalásszal szimbolizálják a meghalt majd feltámadt Jézus Krisztust.

Albertus Magnus (1193-1280) német filozfus szerint, aki fél a kísértetektől, kalcedont kell hordania. A kalcedon többféle színben előforduló kvarcféleség, általában vese vagy cseppkő formájú.

Az ókorban és a középkorban a vörös színű drágaköveket - mint a rubint, a spinellt, a gránátkövet, sőt még az opált is - karbunkulusnak hívták.

A karneol a kalcedon féldrágakő változata, mely áttetsző, színre vörösesbarna. A görögök és a rómaiak nagyra becsülték e követ, gyűrűket, pecsétnyomókat készítettek belőle.

A kártyázás nemcsak unaloműző játék, hanem kellemes szórakozást nyújtó időtöltés, népszerű elmét élesítő sport és vakmerő hazardírozás is lehet. Feltehetően a kínaiak kártyáztak először, összekevert papírpénzekkel. Indiában kör alakú kártyákkal játszottak táblákon. Az évszázadok alatt hol tiltották, hol engedélyezték a játékokat, s a játékszenvedély sokszor produkált botrányokat, párbajokat.

A katicabogarat, Isten tehénkéjének vagy Isten napocskájának tartják. Az Isten tehénkéje elnevezés a középkori Angliából származik, ahol ezt a hasznos, kedves kis bogarat Szűz Mária, illetve Isten kegyelmébe ajánlották.

A kecskebakkal a felajzott nemiséget, a kéjvágyat valamint a termékenységet jelenítik meg. Kapcsolatban áll olyan istenekkel, mint a szláv Perun, a skandináv Tór, vagy a litván Perkunas, akik birtokolják ezeket a tulajdonságokat.

Noha a fekete szín általában rossz jelentésű, a váratlan találkozás a fekete ruhás kéményseprővel mégis nagyon szerencsés dolognak minősül. Nem véletlenül adnak az emberek szilveszterkor egymásnak jó kívánságuk jeléül négylevelű lóhere és a szerencsemalac mellett, apró kéményseprő figurát.