Kakukk

A kakukkok azon szokásuk miatt híresültek el, hogy a nőstények tojásaikat más, apróbb, többnyire énekesmadarak fészkeibe csempészik, hogy fiókáit azok neveljék fel. Ennek még olyan piciny madarak is áldozatul esnek, mint az ökörszem. Ráadásul a kakukktojó a fészekből kilökdös egy tojást, nehogy a dajkamadár észrevegye, hogy megszaporodott a fészekalj. Egyes kakukkfélék oly tökéletes fejlődést értek el az evolúció során, hogy tojásaik alig különböztethetőek meg a kiválasztott énekesmadáréitól.


Mivel a kakukkot ritkán lehet megpillantani, inkább csak a hangja hallható, a védikus irodalomban azt feltételezik róla, hogy az emberi lélek megjelenítője az inkarnálódás előtti és utáni szakaszban, hisz a léleknek a test ugyanúgy „idegen fészek”, mint az, ahol kikelnek a kakukkfiókák.

A kakukk védett madár, ezért a néphit úgy tartja, hogy aki bántja a kakukkot, annak tűzben fog leégni a háza. Ha György napja előtt szólal meg a kakukk, akkor jó termés várható, a faluba beszálló kakukk viszont tűzvészre figyelmeztet.

A kakukk képes megjósolni, hogy meddig él az ember, ehhez a következő kérdést intézzük hozzá: „Kakukkmadár, mikor lesz a nyár, hány esztendeig élek én?” Ahányat szól a kakukk, annyi évet él a kérdező. Hasonlóan kaphatnak választ az eladósorban lévő lányok, ha férjhezmenetelük évét kérdezik a madártól.

Tavasszal az első kakukkszó, ha jobbról halljuk, jó szerencsét jelent; ha balról jön a kakukkszó, balszerencsét jelez. Az április 28-án hallott első kakukkszót különlegesen jó ómennek vehetjük, ellenben ha április 6-án, vagy a nyár közepe után halljuk, balszerencsére utal.

A néphit szerint nem mindegy, hogy éppen mit csinálunk az első kakukkszó meghallásakor, ez az év hátralévő részében már nem fog megváltozni. Egyesek elkezdenek futni, amikor meghallják a kakukkot, abban a hitben, hogy egész évben elfoglaltak lesznek. A népgyógyászok jónak tartják az első kakukkszó hallatán meghempergőzni a földön, mert akkor az embernek abban az évben nem fáj se a háta, se a dereka.