Kínai állatövi jegyek

A Kínában és Japánban használatos tizenkét állatövi jegy névadásának történetét a következőképpen mesélik el. Buddha egy napon magához szólította a Föld valamennyi állatát, de hívó szavára csak tizenkettő jelent meg.


Elsőként érkezett a patkány, majd a bivaly, a tigris, a nyúl, a sárkány, a kígyó, a ló, a kecske, a majom, a kakas, a kutya és végül a disznó. Buddha csalódott volt, de azoknak, akik eljöttek, ki akarta fejezni háláját, mindegyiküknek ajándékozott egy esztendőt, melyet aztán kedvükre formálhattak, alakíthattak. Az évek sorrendje az állatok érkezési sorrendje szerint alakult. Az egyetlen képzelt karakterű állat a sárkány, a többi állat valóságos tulajdonságokkal bír. Feltételezések szerint az ember személyiségét meghatározza, hogy melyik állat évében született. A tizenkét szent állat viszonzásul megesküdött Buddhának, hogy az összes élőlényt buddhista hitre fogja téríteni. Azóta ezek az állatok állandóan úton vannak, s útjukon fáradhatatlanul imádkoznak és hirdetik a tant.

A kínai asztrológia állatövi jegyeit egy-egy nyugati zodiákussal - a tigrist a vízöntővel, a nyulat a halakkal, a sárkányt a kossal, a kígyót a bikával, a lovat az ikrekkel, a kecskét a rákkal, a majmot az oroszlánnal, a kakast a szűzzel, kutyát a mérleggel, a disznót a skorpióval, a patkányt a nyilassal, a bivalyt a bakkal - társították.

Egy-egy sima ciklus, akárcsak a nyugatiaknál, náluk is tizenkét egyenlő részből áll. A tizenkét éven keresztül tartó ciklus félúton a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség között kezdődik, amely a mi naptárunk szerint február közepének felel meg. Az állatövi jegyek egy napon belül is tizenkétszer, vagyis kétóránként változnak: 23 órától éjjel 1 óráig tart a patkány, ezt követi 3 óráig a bivaly, hajnali ötig a tigris, reggel 7 óráig a nyúl, 9 óráig a sárkány, délelőtt 11-ig a kígyó, 13 óráig a ló, 15 óráig a kecske, 17 óráig a majom, 19 óráig a kakas, 21 óráig a kutya és végül 23 óráig a disznó ideje.