Lidérc

A lidérc megítélése ellentmondásos, sokak szerint ördögszerető gonosz szellem, de tartják csodás lénynek, csalóka vágynak és tünékeny reménynek is. A magyarok képzetében úgy él, mint egy segíteni és ártani egyaránt képes természetfölötti lény. Megjelenhet segítőkész szellemként, gazdagságot hozó lényként, de inkább, mint kísértet, hazajáró halott, szexuális molesztáló, vagy tüzes fény, bolygó lidércfény él a köztudatban.


Különböző alakban tűnhet fel, emberi vagy állati testet öltve, valamint mozgó fényjelenségként, lidércfényként. A lidérc egyszer apró termetű, máskor hosszú lábú emberként, hol mellényben, hol vörös nadrágban, lámpással a kezében jelenik meg. Bárhogy is nézzen ki, nappal készségesen teljesíti ura kérését, éjszakánként, a sötétség leple alatt viszont kisajátítja gazdáját, ráül a mellére, képes a vérét szívni, vagy szexuális együttlétet követel, de nemcsak tőle, hanem az asszonyától is, akik idővel ebbe a kibírhatatlan megpróbáltatásba - vagy, ahogy nevezik, a lidércnyomásba - belebetegednek. Azokról az emberekről, akiket birtokába vett a lidérc, úgy vélik, eladták lelküket az ördögnek.

A néphit szerint védekezésként éjszakára be kell tömni a kulcslyukat (a lidércek általában a kulcslyukon jönnek a lakásba), a lidérc megtévesztésére a cipőket úgy kell elhelyezni, hogy orrukkal az ajtó felé nézzenek, és lefekvéskor az ágyat hátrafelé kell megközelíteni. De hatásos lehet az is, ha az ember valamilyen acélból készült tárgyat, például egy régi ollót tesz a szalmazsákjába. Egy harmadik gyógymód a lidérces álmok megszüntetéséhez azt javasolja, hogy a beteg kerítsen egy tiszta, új üveget, vizeljen bele, és azután három napig tegye ki a napra a vizeletét. A negyedik napon - anélkül, hogy útközben egy szót is szólna - menjen el egy folyóhoz, vagy patakhoz, és a feje fölött hajítsa az üveget a vízbe.

Az állat képét öltő lidérc, legtöbbször csirkeként tűnik fel. A csirkét rejtő tojást a gazdának kell kikeltenie, aki 21 napig a hóna alatt tartja, a kikelés után azonban a csirke hálából gazdaggá teszi őt. Egy másik változat szerint a fekete tyúknak első tojását trágyadomb melegével kell kiköltetni. A kiköltött erőszakos csirkétől gazdája csak úgy szabadulhat meg, ha lehetetlen, teljesíthetetlen dolgot kér tőle, például, hogy szitával merjen vizet, zsákban hozzon meleget, vagy világosságot.

Tüzes alakban, pislákoló lángként, tűzgömbként, kék lebegő fényként megjelenő lidérc, a lápos, mocsaras területeken éjjelenként tűnik fel. Ezeket a felvillanó fényeket mondja a közhiedelem lidércfénynek, más néven bolondok tűzének. A magyarok azt hiszik, hogy ezek lidércfények - a fény fellobbanásával - jelzik, hogy hol van elásva a kincs. Ha bárki közeledik a lidércfényhez, a fény eltávolodik, sokszor tévútra vezeti a megtévedt kíváncsi vándort.

A lidércnek számtalan elnevezése van: bubus, mumus, bankus, bönkös, böbös, kankus, kunkos, kankas, kókus, mánkus, mókár, mumák, mummu, mammó, hemmes, mankuj, vankuj. Ilyen és hasonló nevekkel ijesztgetik a hangoskodó, szófogadatlan kisgyerekeket.

Az emberek számára, a lidércfény látványa rosszat jelent, mert olyan halott ember lelkének tartják, akit még a pokol sem fogadott be, emiatt vándorol a pokol tüzét hordozva. Pedig a jelenség magyarázata egyszerű: a lidércfényt a mocsárban keletkező gáz öngyulladása okozza.