Lóhere

A pillangósvirágú lóherének több mint 300 faja ismeretes. A lóhere azonban nem jellegtelen virágjáról, hanem levelei számáról lett ismert. A háromlevelű lóheréről feltételezik, hogy a Szentháromságot jelképezi. De már a kereszténység előtt az istenhármasságokat szimbolizálta.


Az írek annyira kedvelik a háromlevelű lóherét, hogy nemzeti jelképükké fogadták. A háromlevelű lóherénél sokkal ritkábban lehet rálelni a négylevelű lóherére, ezért tartják különösen szerencsésnek. A négylevelű lóhere azonban csak akkor hoz jó szerencsét megtalálójának, ha véletlenül akad rá.

A török emberek szerint a négylevelű lóhere megvédi az embereket és az állatokat a varázslatoktól, valamint a rossz tündérek mesterkedéseitől. Jó szerencsét hoz azoknak, akik a házukban ilyen lóherét tartanak. A britek úgy vélik, aki megtalál egy négylevelű lóherét, képes felismerni a boszorkányokat, megpillantani a tündéreket, és alkalmassá válik arra, hogy tisztán lássa a világot. A svájciak mielőtt vándorútra keltek volna, cipőjükbe négylevelű lóherét tettek, hogy ne fáradjanak el gyorsan, és az üzletkötésben szerencséjük legyen. A németek zsebükbe varrtak négylevelű lóherét, hogy távol tartsa őket minden rossztól, a rosszul tanuló sváb diákoknak meg azért, hogy szorgalmasabban tanuljanak. A francia férfiak, ha meg akartak hódítani egy lányt, lopva a lány ruhájára tűztek egy négylevelű lóherét, amitől azonnal elnyerték annak szerelmét.

A magyar néphiedelemben a lóheréről - mivel négy levele keresztet formáz - azt feltételezik, hogy alkalmas ördögűzésre, elhárítja a gonoszt, a bajokat, megvéd a kellemetlenségek ellen, ugyanakkor a négylevelű lóherével rontást is tudtak végezni, általa képesek voltak elcsábítani másnak a szeretőjét.

A magyarok a négylevelű lóherének csak akkor tulajdonítanak szerencsét, ha mindössze egy szál van belőle, ha több szálból áll, már balszerencsésnek tartják. Az öt-, hat- és hétlevelű lóherék már olyan ritkaságszámba mennek, hogy megtalálásuk ugyancsak balszerencsére utal.