Mangalaszútra

Ezt a speciális iindiai nyakláncot, a mangalaszútrát a férjes asszonyok házasságuk szimbólumaként viselik, hasonlóképpen, mint a mi asszonyaink a jegygyűrűjüket.


Az indiai nők az esküvői szertartások alkalmával akasztják a nyakukba, és csak akkor veszik le magukról, ha meghal a férjük. A mangalaszútrához, a jóakarat fonalához vagy láncához számos érzelem és hiedelem kapcsolódik. A férjezett nők azért viselik, hogy megóvják házasságukat és férjük életét. A mangalaszútra eredetileg egy fonal volt, amelyet a vőlegény és a mennyasszony kötöttek meg egymáson, jelképezvén jó akaratú egyesülésüket. Manapság a vőlegény teszi a mennyasszony nyakába, jelezvén, hogy megkapta a lányt apjától.

A legismertebb mangalaszútra két kis fekete gyöngysorból készül, melyen rendszerint egy aranyból készült medál van. A fekete gyöngyökről azt hiszik, hogy védelmet nyújtanak a rontások ellen. Dél-Indiában a mangalaszútra neve tali. Ez egy kis aranyfüggő, amely egy gyapjú zsinóron vagy aranyláncon lóg.

A hagyomány szerint a férjes asszonyok sohasem veszik le a mangalaszútrát magukról, ha megözvegyülnek, akkor letépik róluk. Manapság azonban ezt már nem tartják be ilyen szigorúan, s nem minden asszony hord mangalaszútrát.