Nagyböjt

A nagyböjt a húsvét ünnepére való felkészülési ideje. Ezt az időszakot, Szent negyven napnak vagy negyvenelésnek is mondják. A negyvenelés azt jelenti, hogy hamvazó szerdától húsvétig, mindössze negyvenszer esznek, naponta csak egyszer, kizárólag hideg ételt. Ezen időszak során tartózkodni kell a dohányzástól, a szeszes italok fogyasztásától, a férfiaknak pedig a borotválkozástól.


Régen egész nagyböjtben nem ettek húst, és zsírt sem használtak, néhol még a zsíros ételekhez használt edényeket is eltették. Valamikor napnyugta környékén volt szabad enni, ezt később a déli órákra módosították. Mivel a nagyböjt alatt a hívők bűnbánatot gyakorolnak, a böjtölésen kívül többször imádkoznak, a rászorultaknak pedig alamizsnát adnak. Ez idő alatt illő kibékülniük a haragosoknak, az ellenségeskedőknek pedig meg kell bocsátaniuk egymásnak.

Az eredeti negyven nap helyett mára már csak két szigorúan előírt böjti nap maradt: a hamvazószerda és a nagypéntek. Ezeken a napokon a tizennyolc és hatvan év közötti egészséges embereknek azt ajánlják, hogy legfeljebb háromszor egyenek, de csak egyszer szabad jóllakniuk.

A nagyböjti szertartások visszafogottak, a miseruhák színe lila, az oltárok dísztelenek, virágokkal csak a negyedik vasárnapon díszítik fel. Nagyböjt idején a vallásos asszonyok és lányok egyszerű szabású, zárt, sötét ruhát viselnek. Régen tiltottak voltak, de ma sem ajánlottak, a zenés-táncos mulatságok, és a lakodalmi vigasságok. Valamikor az egyház a nagyböjt negyven napján készítette fel azokat a felnőtteket, akik húsvét éjszakáján kívántak megkeresztelkedni.