Oneiromantia

Az oneiromantia (másképp oniromantia) elnevezés a görög „oneirosz” (álom) és „manteia” (prófécia, jövendölés) szavakból származik, és az álmok segítségével történő jóslási módszert jelöli. Egyesek a rémálmokat is ebbe a kategóriába sorolják, azonban az okkult hagyomány ezeket a rossz álmokat a démonoknak tulajdonítja.


Minden kor emberére mély benyomást gyakorolt álmainak sokszínűsége, de különösen azok témái és az őket követő események közötti összefüggések tartottak számot érdeklődésére. Ezért már az ősi időkben jövendölési képességet kapcsoltak álmaikhoz, és miután a bölcs emberek elkezdték kommentálni, értelmezni őket, egy új „tudomány” született az interpretálásukra. A hiedelem, mely szerint az álomképek feltárják a jövőt, az istenhitből eredt, aki ezen eszközzel küldi el üzeneteit és tanácsait, figyelmeztetéseit az emberek számára.

Ez a jövendölési szisztéma, mely az isteni sugallatok (vagy a holtak üzeneteinek) a megfejtésére irányul, már az ősidők óta ismert, különösen az ókori Egyiptomban volt népszerű, ahol a papok Ámon-Ré szent templomaiban művelték az álomértelmezés, pontosabban az álomjóslás mesterségét. Az álmokból történő előrejelzés talán az egyik legrégibb jóslási forma. Az egyiptomi régészeti leletek között az i.e. 1250 körül készült álomértelmezéseket tartalmazó papirusztekercsre akadtak.

De jól ismert az oneiromantia a bibliából is. Szimbolikus képeket tartalmazó próféciás álmokkal és megfejtésükkel elsősorban az Ótestamentumban találkozhatunk. Szinte mindenki számára ismert a fáraó álma a Nílusból kiemelkedő hét kövér, majd az őket felfaló hét sovány tehénről (1Mózes 41:1-36). Ez az álom, melyet az egyiptomi papok és mágusok képtelenek voltak megfejteni, József értelmezése szerint azt jelenti, hogy a hét bő termésű esztendőt hét évig tartó aszály és éhínség követi.

Az ókor leghíresebb álomfejtője azonban Epheszosz szülöttje, a 2. században élt görög Artemidórosz volt, aki nemcsak a korábban feltárt ismereteket rendszerezte, hanem maga is sokban hozzájárult az álomfejtés - ideértve a próféciás álmokat is - tudományának a fejlődéséhez. Bár a jövőbe látó álmok (prekognitív álmok) valódi létezése napjainkban vita tárgya, Artemidóroszt még ma is gyakran idézi a pszichológiai szakirodalom.