Terhesség

A terhesség szó egyaránt jelenti az asszony várandósságát és a másállapot idejét. A nő akkor terhes, ha méhében magzat fejlődik, a terhesség a fogamzás, vagyis a női petesejtnek a hím ivarsejttel való megtermékenyülése.


A magyar nyelvben a terhességre számos kifejezés található: hívják másállapotnak, viselősségnek, áldott- vagy boldog állapotnak, hasasságnak, de azt is mondják, hogy a kismama várandós, vastag, széles, kinőtte a ruháit, a kéményén gólya fészkel, a háza eleje kikerekedett, vagy a terhes anyukát megszállta a szentlélek, esetleg a kismamára férje rádobta a kalapját.

A várandós nők némelyike nehezen éli meg terhességét, gyakran hányinger, émelygés kínozza őket. A panaszok orvoslására az öregasszonyok különféle szereket ajánlottak: például aszalt szilvát, zöld gyümölcsöt etettek a leendő anyákkal, vagy pálinkában áztatott liliomszirmot kellett inniuk. Hányinger ellen a krétaporos vizet, vagy a három szomszédból való víz keverékét tartották hatásosnak. Egyesek viszont inkább minden enyhítő beavatkozás nélkül viselték az olykor kellemetlenséggel járó állapotukat, csak azért, hogy a leendő lányuk hosszú hajjal szülessen.

Az sem mindegy, hogy milyen hangulatban viseli a várandós mama a terhességet. Annak az asszonynak az arcán, aki terhessége alatt rosszkedvű, csalódott, májfoltok jelennek meg, ami leánygyerek születésére utal. Azt mondják, hogy a májfoltok elhalványodnak, ha a kismama egy előzőleg szült nőtől kért méhlepény darabkával keni be az arcát.

A kínaiaknál a mamák számára nem ajánlott a harag, a pletykálkodás, a túl hangos nevetés, az élénk színek nézegetése és a szeretkezés sem. A magzat érdekében az asszonyokat arra bíztatják, hogy hallgassanak kellemes muzsikát, pozitív dolgokról beszélgessenek, érdekes könyveket olvassanak, és szép képeket nézegessenek.

A spanyol anyáknak sok pihenést tanácsolnak, hogy nyugodt legyen a gyermek. A mamákat óvják a durva zajoktól, mert azt gondolják, hogy ettől a magzat feje puha marad, és a szülés során behorpadhat.

Óceánia lakói ugyancsak rossznak tartják a terhesség alatt haragot táplálni valaki iránt, mert ettől a születendő gyermek az illető személyre fog hasonlítani. Az anya irigysége miatt pedig a leendő gyermek testi fogyatékossággal jöhet a világra.

A várandós anyáknak, nehogy elvetéljenek, vagy hogy a leendő gyermeket semmilyen károsodás ne érhesse, szinte minden kívánságukat teljesítik, ez idő alatt elnézik nekik, ha elcsennek egy-egy gyümölcsöt, vagy valamilyen finomságból vesznek el, azonban ha sütőtököt lopnak, gyerekük kopasz vagy szőrtelen lesz.

A csendes-óceániai szigetvilág lakóinak hiedelemvilágában nemcsak az asszony lehet kívánós. Ha bármelyik családtag az egyik napról a másikra kívánóssá válik, az annak a jele, hogy a család valamelyik hölgytagja gyermeket vár. Ilyenkor az összes nő elvégezteti a terhességi tesztet, mert valamelyikük egész biztos, hogy teherbe esett.

A terhesség alatt egyébként is fontos, hogy mit eszik a várandós mama, ugyanis egyes ételek kedvezően, míg mások hátrányosan érintik a magzat fejlődését. Nálunk sokfelé ajánlották például a hagymát vagy a pálinkát, viszont - a leendő gyermek, illetve a magzat egészsége érdekében - óva intettek a só vagy a sok víz fogyasztásától.

A kínaiak úgy tartják, hogy a leendő anya képes befolyásolni gyermeke bőrszínét az általa elfogyasztott étellel. Ha csillogó, fényes ételt eszik, a gyermeke bőre is csillogó lesz. Az ételt puhára kell főzni, vagy jól fel kell aprítani, mert különben a megszületendő gyermeke nemtörődöm, haszontalan lesz.

A japán asszonyoknak azt tanácsolják, hogy ne szedjenek fel túl sok kilót magukra a terhesség alatt, és kerüljék a fűszeres vagy sós ételek, valamint a nyers halak fogyasztását.

A polinéziaiak szerint a fehérhúsú hal fogyasztása gondokat okozhat a terhesség során. Egyes csendes-óceáni szigeteken úgy tartják, hogy a savanyú vagy a keserű ételek elvetélést okozhatnak, a fűszeres ételektől pedig hasfájós lesz a csecsemő.  A spanyolok a fűszeres ételek mellett, az uborka fogyasztását sem ajánlják.

A portugálok úgy vélik, hogy a terhesség alatt fogyasztott étellel az asszony befolyásolni képes a születendő gyermek nemét. A kerek gyümölcsök és zöldségek - például az alma, a szőlő vagy a karalábé - evése kisleányt; míg a hosszúkás zöldségek, mint a répa vagy az uborka, fogyasztása fiúgyermeket eredményez.

Ugyanakkor a régi Rómában azt hitték, hogy a gyermek nemét a here határozza meg, amelyből a fogantatást okozó sperma származik. A római természettudós, az idősebb Plinius (23-79) azt írta feljegyzéseiben, hogy a bolha útifű nedvének fogyasztása garantálja a fiúgyermek születését. De voltak, akik a bogáncs nedvének tulajdonítottak hasonló hatást. Az ókori görögök úgy vélték, hogy egy állapotos asszony biztosan fiúgyermekeknek ad életet, ha étkezésként mezei nyúl heréit, méhét és gyomrát fogyasztja.

A törökök a csecsemő nemének előrejelzéséhez, a várandós asszony tenyere fölé cérnaszálon egy jegygyűrűt lógatnak. Ha a gyűrű ovális vagy körkörös mozgást végez, a születendő gyermek leány lesz. Ha a gyűrű egyenes vonalban mozog, akkor fiú. (Ugyanezt a jóslást másutt - pl. a portugáloknál - a mama köldöke fölé lógatott gyűrűvel végezték.)

A magyarok szerint lány lesz, ha a kismama hasa széles, nagy a fara, arca májfoltos, szeplős; fiú lesz, ha a hasa hegyes, az arca tiszta. A szlovákoknál is, ha a terhes nő hasa hegyes, fiút fog szülni, ha az ajka duzzadt, a hasa gömbölyű, akkor lánya lesz. Ha a terhes nőnek jó a közérzete, fia születik, ha nem, akkor lánya. Ha a várandós anya: a leejtett tányérért bal kézzel nyúl, lánya lesz, ha jobbal, akkor fia; ha terhessége vége felé éjféltájt a bal gyűrűs ujjáról levágott kis körmöt tűzre dobja, és pattogva ég el, lánya lesz. Ugyancsak lány fog születni abban a házban, amelyik tetején megszólal a kuvik.

A teherbeesés lehetőségéről úgy vélik az angolok, hogy az asszony, aki áthalad egy vasút fölötti átjárón, nem fog teherbe esni. Ha viszont megérint egy vascsavart, akkor ez a hiedelem érvénytelen. Nálunk, ha egy asszony menstruációs ciklusa a templomi mise alatt kezdődik, leendő gyereke halva fog megszületni. Polinéziában a Marquises-sziget lakói szerint a menzeszt közvetlen követő időszak legalkalmasabb a fogantatásra.

A táplálékozás és a lelkiállapot mellett, az asszony viselkedése a terhesség ideje alatt ugyancsak kihatással van a magzat, illetve a születendő gyermek további sorsára.

Ha a terhes nő vizes kannára ül, nagyfejű; ha vödörből iszik, nagy szájú; ha vödörből iszik, és a víz végigcsurog az ajkán, nyálas szájú; ha csorba pohárból vagy bögréből iszik, görbe szájú; ha szamócát eszik, szőrös; ha a küszöbön aprítja a fát, púpos; ha lóbálja a lábát, semmirekellő lesz a gyereke. Nem szabad a terhes nőnek: páros számú gyümölcsöt ennie, vagy egyszerre két lepényt sütnie, mert ikergyermekei születnek; késsel vagy villával kilyukasztania a kenyerét, mert ezzel kiszúrja leendő gyermeke szemeit; szőrös állatot, kutyát, macskát, nyulat bámulnia, megfognia vagy megrúgnia, mert szőrös lesz a gyereke; döglött állatra pillantania, mert gyerekének látási problémái lesznek, sőt még meg is vakulhat; egy békára lépnie, mert a gyermeke halva születik. Nem szabad állapotos nőnek virágot sem szagolnia, mert gyerekének büdös szája lesz.

Óceánia lakói a nyakláncok vagy virágfüzérek viselését is kerülik ilyenkor, mert attól tartanak, hogy a köldökzsinór rátekeredhet a magzat nyakára.

Az áldott állapotú nőnek nem szabad: halottra néznie, mert gyereke sápadt lesz; rácsodálkoznia valamire, mert koraszülött lesz a gyereke; rábámulni csúnya állatra, vagy testi hibás emberre, mert a gyerek a látottra fog hasonlítani; ágyban fésülködnie, mert gyereke rövid életű lesz. Tilos tűzbe néznie, mert piros foltok fogják elcsúnyítani újszülöttjének a testét; tilos egy másik terhes asszonyra rosszat mondania, mert gyermeke nehezen fog megtanulni járni. A várandós nőre nem eshet gyümölcs, nem fröccsenhet rá zsír, nem csapódhat ki láng a tűzhelyből, mert valamennyi maradandó jelt hagyhat leendő gyerekén.

A gonosz távoltartására a legjobbnak azt tartják, ha a terhes asszony amulettként egy kis zacskóban, három fokhagymagerezdet hord a nyakában. Ha valami miatt megrémül, a leghatásosabb, ha kacsint, vagy pislog.

Nem szabad a várandós asszonynak letagadnia, eltitkolnia terhességét, mert a gyereke néma lesz. Ha a kismamát megijesztik, gyerekén születési folt lesz.

A terhes nőket mindenféle rontástól is féltették és féltik. Ezért a várandós nőnek nem szabad: terhessége alatt temetésen részt vennie; esküt tennie; tanúskodnia; pénteken fonnia, varrnia; a szemetet az ajtó felé söpörnie; letagadni állapotát, mert gyereke hazudós lesz. Tilos továbbá megméredzkednie vagy fogat húzatnia, mert meghal a csecsemője. Ha kocsirúd alatt mászik át, akkor idő előtt fog szülni; ha kötél alatt bújik át, halva születik meg a gyereke.

Ha a terhes mama: síron sétál, a gyermeke korán meg fog halni; olyan helyre megy, ahol ruhát fehérítenek, gyereke sápadt lesz; sírba néz, ugyancsak sápadt gyereke lesz; öv helyett kötelet teker a dereka köré, a gyermekét fel fogják akasztani; olyan rabszállító autó mögött halad, amelyikben elítéltet szállítanak, vagy keresztezi annak útját, a gyermekére bűnözői sors vár.

A szerencsés kimenetelű szülés érdekében tilos a várandós nőnek gyümölcsöt befőznie, káposztát savanyítania, kovászt készítenie. Nem vállalhat keresztanyaságot. A terhes asszonynak könnyebb lesz a szülése, ha mosakodás után felfordítja a mosdótálat, vagy ha a vajúdó asszonyt ráfektetik a férje papucsára.

Indiában a terhes asszonyokra megkülönböztetett figyelmet fordítanak. Tilos a várandós mamának éjszaka elkóborolnia, vagy egy üres házba bemennie, mert megtámadhatják a démonok. A férjnek nem szabad: házat építenie, mert felbosszantja a gonosz szellemeket; a tengerben fürdenie, mert a part tele van kísértetekkel. Mindezek a hiedelmek a várandós asszonyt és férjét védik a veszélyektől. Ezen kívül a kismamának a szükségtelen utazásokat el kell halasztania, valamint a nagyobb munkában nem szabad részt vennie.

Az indiai szikheknél a várandós kismamának nap- és holdfogyatkozás idején tétlennek kell maradnia, ilyenkor ugyanis minden mozdulata károsan hathat a méhében növekvő gyerekre. Csak a fogyatkozás után ehet, ihat vagy cserélhet ruhát. Ha a várandós anya árnyéka egy kígyóra vetődik, a születendő gyermek lassan fog fejlődni. A szikh nők azt sem ajánlják, hogy holdfogyatkozás idején az áldott állapotban lévő asszony vonalat rajzoljon, mert rajza meg fog jelenni csecsemője testén. A holdfogyatkozás alatt főzött étel maradékát - mivel ilyenkor az étel tisztátlanná válik - a terhes asszonynak alamizsnaként el kell ajándékoznia. Náluk az ételadomány spirituális jelentőséggel bír.

Az indonézeknél a terhesség hetedik hónapjától nem kívánatos, hogy szeretkezzen a leendő kismama, mert születő gyereke, tiszteletlen lesz szüleivel szemben, de ha szép képeket nézeget, akkor gyermeke is szép lesz. A teherbeesés utáni harmadik hónaptól nem ajánlott fülbevalót viselnie a leendő anyukának, mert azt álmodhatja, hogy férjével szeretkezik, holott a valóságban az egy őt megtestesítő szellem. A terhesség ideje alatt: nem szabad sótartóban kanalat tartani, mert ez a szülés során okozhat problémát; nem jó esténként a bejárati kapuban ácsorognia, mert a magzatot megtámadhatják a gonosz szellemek. Nem jó várandós nőnek szomorúnak lennie a terhesség alatt, mert a születő gyereke nyafogós lesz. Az áldott állapotban lévő nőnek nem szerencsés: kinevetnie egy állatot, mert a születő gyerek nyakán sebbel fog megszületni; állatot kínozni, vagy vadászaton részt vennie, mert a születendő gyereke az adott állatra fog hasonlítani; kigúnyolni testi fogyatékost, mert születő gyereke könnyen nyomorék lehet; gyűlölni bárkit, mert a gyerek az utált személy tulajdonságaival lesz „megáldva”. A terhesség utolsó időszakában a kismamának kókusztejet kell innia, hogy leendő gyereke tiszta, becsületes arcú legyen.

Thaiföldön a várandós nőnek, nem szabad: citromfüvön sétálni, mert a születendő gyermeknek csökött lesz a lába; járkálás közben ennie, mert ez a szülés során sok sérülést okoz; a nap- vagy a holdfogyasztást szemlélnie, mert kancsal lesz a gyereke; temetésre mennie, mert egy szellem magával ragadja leendő csecsemőjét; beteg embereket gondoznia, mert azok nem fognak meggyógyulni. Az a várandós anyuka, aki átlép egy ló kantárszára felett, túlhordásra számíthat.  Problémás lesz a szülése annak a kismamának, aki akkor megy be egy templomba, amikor egy pap felszentelése folyik, vagy sokáig üldögél küszöbön, esetleg elmegy horgászni.

Afrika nyugati részén élők szerint a terhesség alatt az egyik szülő sem ehet olyan állat húsából, amely az elejtése idején vemhes volt. Még a nem vemhes állatoknak is vannak olyan testrészeik - szív, máj, zsigerek - melyeket nem szabad elfogyasztani. Feltételezik, hogy komoly veszélyt jelent a magzat számára, ha megszegik ezeket az előírásokat. Az asszony terhessége alatt a férj nem vághatja el egyetlen állat torkát sem, de még csak nem is segédkezhet az állat lemészárlásában.

Trinidadi és tobagói elképzelés szerint, ha egy várandós mama sok csokoládétejet iszik, a gyermeke sötétbőrű lesz, ha viszont tejet iszik helyette, a csecsemő bőre fehér lesz. Ha valamilyen ételt megkíván a terhes kismama, óhaját azonnal ki kell elégíteni, mert különben a születendő gyermekén a kívánt ételre emlékeztető anyajegy rajzolódik ki.

A mexikóiak körében ismert babona, hogy a leendő kismamának nem szabad megérintenie a pocakját holdfogyatkozás idején, mert gyermeke feltűnő anyajeggyel fog megszületni. Ha egy terhes nő telihold idején vagy holdfogyatkozáskor kimegy a szabadba, a gyermeke nyúlszájjal, vagy farkastorokkal jön a világra. Ez azonban elkerülhető, ha a kismama egy kulcscsomót köt a derekára, mégpedig úgy, hogy a kulcsok pont a magzat fölött lógjanak, mert ezek eltérítik a károsodást okozó fénysugarakat.

Az Indonéziához tartozó Siberut-sziget férfiai a feleségük terhessége alatt nem készíthetnek fából vájt kenut, mert a lélekkel bíró megsértett farönk szellemének haragja miatt a születő gyerek betegen jön a világra, vagy a szülők betegszenek meg, s a kenu is használhatatlan lesz.