Tükör

Az ókori rómaiak és a görögök már használtak tükör gyanánt fényes felületet, amelyet isteni tárgynak tekintettek, később a tükröt is annak tartották, csodálattal szemlélték tükörképüket, ahogyan a vizek tükrében megláthatták önmagukat. A vizek felszínén felvillanó fényekről azt hitték, hogy a szemlélők lelkei. Meglehetősen rosszallóan tekintettek arra, aki követ dobott a vízbe, még mielőtt a nézelődő megláthatta volna magát benne, mert ezzel „összetörte” az illető lelkét megjelenítő tükörképet, és balszerencsét hozott a számára. Ez a hiedelem később a tükörre is érvényes lett, ezért ha megbetegszik az ember, azt tanácsolják, az összes tükröt el kell távolítani, vagy le kell takarni, nehogy a lelke is megsérüljön.


Az üvegtükör előtt a kínaiak bronzból készítették tükrüket, a teliholdat jelképező bronztükör nélkülözhetetlen volt számukra, nemcsak szépítkezéshez használták, hanem szertartások, temetések alkalmával is hasznát vették. A néphit szerint a bronztükör távol tartotta a démonokat. S mivel a bronztükröt varázserejűnek vélték, házasságkötések alkalmával sohasem hiányozhatott a mennyasszonyok nyakáról.

Az eltelt évszázadok alatt sokat változott a tükrök gyártási módja, a funkciója azonban változatlanul megmaradt, akkor is és most is a hiúság, az önimádat és a tetszelgés tárgya. A tükör a meztelen igazság szimbóluma, nem hazudik, kendőzetlenül adja vissza a valóságot. A keresztények a földi hívság kellékének tartják. A Távol-Keleten a tükörhöz hasonlítják a nő lelkét. Tibetben a halál ura illetve a holtak bírája, kezében tartja a karma tükrét, amelyben megmutatja, hogyan cselekedtek életükben az elhunytak. Püthagorasz (i.e. 580-500), görög matematikus és filozófus, azt mondta, ha belepillant tükrébe, meglátja a jövendőt. Hippokratész (i.e. 460-377) az ókor híres orvosa, a tükröt mindentudónak tartotta, mely mutatja a múltat, jelent és a jövőt.

A magyar néphiedelemben ugyancsak fontos szerepet kapott a tükör, gyakorta használták a gonosz távoltartására, tükörrel akadályozták meg a gyerekek, vagy állatok megrontását. Szerelmi jóslások során, a neves napok közül Luca napján az eladósorban lévő leány tükörben láthatta meg leendő párját. A halottak szemére, nehogy kísértsenek, tükördarabkát tettek.

Valamikor az emberek azt gondolták, hogy a tükröknek lelkük van, s ha a tükör összetörik, megsérül a másik énjük. Az összetört tükör, a világ szinte minden táján, szegletében, így nálunk is balszerencsét hoz. A magyarok azt mondják, hogy azt a házat, amelyben összetört a tükör, hét évig elkerüli a szerencse. Attól függően, hogy ki törte össze a tükröt, hét évig nem megy férjhez a lány, vagy nem házasodik meg a legény. Ha azonban a tükörszilánkokat összeszedik, és holdfénynél elássák, a balszerencse elkerüli őket. Az orosz zsidók számára a törött tükör hét év szegénységet prognosztizál. Az ókori Rómában a tükör összetörése nemcsak balszerencsét jelentett, hanem hét éven keresztül tartó sorscsapást is. Ugyanis az élet hétévenként újul meg. Mivel a tükör egészséget jelentett számukra, az összetörött tükörről feltételezték, hogy a megbetegedett embernek hét évre van szüksége, hogy felépüljön. A tükör összetöréséhez kapcsolódó negatív hiedelmeknek azonban valódi oka feltehetően az lehetett, hogy abban az időben a tükrök annyira drágák voltak, hogy a szolgálónak, aki eltört egyet, hét évig kellett dolgoznia, hogy vegyen helyette egy másikat a házi urának.

A babonások szerint, ha a házban a tükör elmozdul, vagy leesik magától, és darabokra törik, valaki hamarosan meghal a családban. Nem szabad lámpa vagy gyertyafénynél a tükörbe nézni, mert aki ezt nem tartja be, megbetegszik és meghal, de szerencsétlenség is érheti a ház népét. A házban, amikor halott van, a tükröket le kell takarni, vagy a fal felé kell fordítani, mert aki megnézi magát a tükörben, az lesz a következő halott. Zivatar idején ugyancsak be kell fedni a tükröket, mert magukhoz vonzzák a villámokat. A lousianai cajunok azt gondolják, ha valaki villámláskor grimaszol a tükörbe, annak úgy marad az arca.

Indiában az összetört tükröt azért tartják különösen rossz ómennek, mert a törékeny tárgyakkal óvatosan kell bánni, és a törött üveg náluk különösen veszélyes, mivel az emberek többsége mezítláb mászkál az otthonában. Az indonézek szerint, aki gyakorta néz a tükörbe, unalmas és visszataszító lesz mások számára. Az oroszok nem helyeslik bárkinek is tükröt ajándékozni, mert ez boldogtalanságot okoz. A galíciai zsidók szerint az alvó férfit - a nevén szólítva - bárhová elcsalhatja az, aki elé tükröt, közéjük meg egy gyertyát helyez, ám közben óvatosnak kell lennie, mert ha közben a férfi a kézfejével megüti őt, nem éli meg az év végét.

Az álomfejtők szerint az álomban látott tükör az egészséges ember számára örömet jelent, ha viszont beteg az illető, egészségromlásra utal. A fényes tükör ájulást, a törött tükör pedig árulást jelez.