Vasorrú bába

A szépséges, fiatal tündérlányok ellentéte a sárkányok anyja, a vasorrú bába, akit a mesék rosszindulatú, csúnya hegyes orrú (vasorrú) öregasszonyként ábrázolnak. A tündérmesék gonosz vasorrú bábája nagyon utálja a fiatalokat, akiket gyakorta üldöz szárnyas lován. A felnőttek szívesen ijesztgették vagy ijesztgetik a szófogadatlan gyerekeket, például azzal, ha a gyerek a kút közelébe megy, berántja magához a kútban lakozó vasorrú bába.


A magyar néphit szerint a bába eredetileg a szülésnél segédkezett, majd személyét összeboronálták a gyógyító varázsló és a rontást végző boszorkány alakjával, s lett belőle vasorrú bába. A szlávok mesebeli Vasorrú bábája, a Baba Jaga rosszakaratú, kegyetlen szörny, aki az erdőben él csirkelábakon álló kunyhójában, és felfalja az embereket, megmaradt csontjaikból épült a kerítése, amelyet koponyák díszítenek. Kapujának zárja pedig a megevett emberek hegyes fogaiból készül. Kemencéjében megsüti az ellopott gyerekeket. Az oroszok Baba Jagája óriásira nőtt, amerre jár, vihart kavar, képes repülni, s őrzi az élet vizét. Elsősorban gyerekeket rabol el, a holtakat elkíséri utolsó útjukra, hogy felfalhassa lelküket.

A tádzsikoknál Kampir, az öregasszony szellem a vasorrú bába megfelelője, aki mennydörgést tud gerjeszteni, és negyvenfülű üstjében főzi meg a hozzá betévedt embereket.