Zoomantia

A zoomantia elnevezés a 'zoion' (állat) és a 'manteia' (jóslás) görög szavakból ered, mely általános értelemben az állatok megjelenésének és/vagy viselkedésének megfigyelésére alapozott jövendölést jelent.


Ezek alapján minden jövendölés módszer, mely az események előrejelzésére állatokat használ, a zoomantia valamilyen formájának tekinthető. Így például az alektriomantia (kakasjóslás), felidomantia (macskajövendölés), apantomantia (jövőbe látás állatokkal való véletlen találkozás alapján), az augurium (madárjóslás), vagy az arachnomantia (pókjóslás) ugyancsak a zoomantia körébe tartozik.

A zoomantia egyik fajtája, melyet gyakran theriomantia elnevezéssel illetnek, a ragadozók, vagy a vadállatok mozgásából jelez előre jövőben várható eseményeket. A szerencsejövendölésnek ez a módja különösen Afrika őslakói körében népszerű.

Az állatok viselkedésének megfigyelésén alapuló prognózis egyik vagy másik formáját az ősidők óta gyakorolják. A zoomantia alkalmazásának a nyomai már a vadászó, gyűjtögető közösségekben fellelhetők, és ugyanez vonatkozik a primitív agrár- és pásztor kultúrákra is.

Az etruszkok a tyúkok és a kakasok megfigyelése alapján jövendöltek, a babilóniaiak az alvó ökrök reakcióját tanulmányozták, miután a fejükre vizet öntöttek, a hettiták az angolnák viselkedése iránt érdeklődtek, az afrikai zande törzs tagjai a hangyákat, a dogonok a termeszeket nézegették, a polinéziaiak pedig a bogarak viselkedésének tulajdonítottak prognosztikai jelentőséget.

Az ókori római történetíró, Tacitus (56 -117) Germania című művéből tudjuk, hogy a germánok - miután a szent fák letört gallyai alapján kifürkészték - állatjóslással erősítették meg az isteni akaratot. Ehhez a szent kocsiba szent berkekben nevelt fehér lovakat fogtak, és azok nyerítése, horkantása fejezte ki jövendölésük helyességét.

Számos régi babona kapcsolódik a zoomantiához. A középkorban alakult ki az a hiedelem, hogy a kutyák vonyítása halált vagy valamilyen közelgő szerencsétlenséget jelez előre. Rossz ómen volt, ha denevér, galamb vagy vörösbegy repült a házba, akárcsak az, ha fecske vagy csóka szállt a kéménybe. Ha egy bagoly nappal mutatta meg magát, balszerencsét jelzett, ha pedig éjjel az ablaknak repült, az a család valamelyik tagjának a közeli halálát prognosztizálta.

A viktoriánus Angliában sokan úgy vélték, hogy ha egy mezei nyúl megjelenik a városban, biztos jele annak, hogy valakinek a házában „vörös kakas” (tűz) üti fel a fejét. Kínában már ősidők óta a földrengések előrejelzésére használják az állatok szokatlan, normálistól eltérő viselkedését. Az okkult tradíció szerint az állatok, halak, madarak viselkedésének megfigyelése az időjárás előrejelzésére is felhasználható.

Egy sajátos típusa a zoomantiának csak a jós által látott, képzelt vagy okkult tulajdonságú állatok - például az unikornisok, a tengeri szörnyek vagy a szalamandrák - megjelenéséből vont le a jövőre vonatkozó következtetéseket.