Zulu hiedelmek

A Dél-Afrikában élő zulu törzs tagjainál a többnejűség terjedt el, a feleségek életkor szerinti besorolásban élnek, az asszonyok élén a „nagy feleség”, a fiúörököst szülő anya áll. A zulu elnevezés jelentése, közös erőfeszítés, valamilyen közös cél érdekében. Vallásukban nagyra becsülik őseiket, azok szellemeit.


A helyi szellemek iránti tiszteletüket, úgy fejezik ki, hogy számukra nagy kőhalmokat emelnek. Ha utazásra készülnek, és azt szeretnék, hogy sikerrel járjanak, a kőhalomra követ tesznek, amelyet ceremoniálisan a bal lábukkal vesznek fel, majd a jobb kezükbe átvéve, ráköpnek, mielőtt a halomra helyeznék.


A zulu emberek nagyon félnek a különböző természeti jelenségektől, különösen a nyári zivataroktól. Vihar előtt kimennek a szarvasmarha karámhoz, összetörik menedékhelyüket, füvet égetnek és könyörögnek a szellemekhez, hogy mentsék meg a krált (így nevezik a szúrós, tüskés sövénnyel elválasztott területüket). Elképzelésük szerintük, a villámokat a szellemek irányítják. Ha egy emberbe, vagy egy állatba csap a villám, azt úgy tekintik, hogy ez a szellemek kívánságára történt. A villámcsapás áldozatául esett ember részére nem tartanak gyászceremóniát vagy temetési szertartást, a villám sújtotta szarvasmarhát, vagy más állatot nem eszik meg, csak elföldelik, azt a fát, melybe villám csapott semmilyen célra nem használják fel.

A zuluk, félelmetes lénye a tokoloshe, hasonlatos a vuduk zombijához.  Félelmetes lénynek tartják, azt mondják, hogy a tokolosheket a varázslók emberi halottakból kreálják. Kivájják a holttest szemét, kitépik a nyelvét, majd egy vörösen izzó rudat nyomnak keresztül a koponyáján, aminek következtében az egy fiatal gyermek méretére zsugorodik össze. Miután varázsport fújnak a szájába, mestere parancsára életre kel. A zuluk kalyibáikban ágyaikat gyakran állítják téglákra, hogy a tokoloshe el ne érhesse őket, és nem válaszolnak, ha éjszaka kopogtatnak az ajtajukon.

A zuluk nem hisznek a végzetben, számukra minden eseménynek valamilyen oka van. A rossz eseményeket a boszorkányok mesterkedéseinek tudják be, akiket le kell leplezni, és kínpadon kell halált szenvedniük a törzs java érdekében. Valaha nemcsak őket, hanem családtagjaikat is kivégezték, a vagyonuk pedig a törzsfőnökhöz került. A nagy gazdagság „magas helyezést” jelentett a következő leleplezési listán, ezért a szegénység hosszú életet biztosított.