A többnyire kettősgumójú kosborfélék mágikus hatásuk miatt az ókortól ismertek és kedveltek. Az agárkosbor egyik gyökere hosszúkás, a másik kerekded, ezek látványáról alakult ki az a hiedelem, hogy a hosszabbik gyökérből nyerhető szer a férfi nemzőerejét növeli, míg a gömbölyű gyökérből készített meghosszabbítja a női orgazmust, és elősegíti a fogamzást.
Elterjedt szokás költözéskor első bútorként az ágyat bevinni az új otthonba. Nem mintegy, hogy hová kerül, hol helyezik el a szobában, többnyire azt tartják helyesnek, ha az ágy a láb felöli részével nem az ajtóra, néz, mert ellenkező esetben a gazdája hamarosan halottként, lábbal kifelé fogja elhagyni a házat. Ha viszont az, ha az ágy feje néz az ajtó irányába, akkor az a baj, hogy az alvóra nem tud vigyázni az őrzőangyala. Az sem jó, ha valamelyik ablak felé tájolják az ágyat.
Az ahuizotl (mexikói „kutyamajom”) az azték mitológia legendás, képzeletbeli lénye. A neve náhua szó, Ángel María Garibay (1892 - 1967) történész szerint a víz jelentésű Atl (az ahuizotl a vízek lakója volt); a tüskét, tövist jelző Huizitli (amikor vízből kijött és megrázta magát, a szőrzete tüskéssé vált) és a szeretni értelmű Yotl szavakból tevődött össze.
Vízkeresztkor (január 6-án) egy régi egyházi szokás szerint, sok helyütt tartanak házszentelést, melynek során szenteltvízzel spriccelik be a falakat, és tömjénnel füstölik körbe a házat. Ezt követően a házigazda, a pap vagy a kántor feldíszíti koszorúval az ajtókat, még az ólak ajtajait is, és szentelt krétával felírja a három király: Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevét, vagy azok G, M, B kezdőbetűit. A népi képzelet szerint ez áldást hoz a ház lakóira és az állatokra, mert a gonoszt egész évben távol tartja.
Ez az átlátszó vízszínű, sárga vagy tengerzöld ékkő a nyugalom, a békesség, a bizakodás, a reménység szimbóluma, növeli a lélek harmóniáját. A szív fölött hordott akvamarin fokozza a szerelem érzetét, a szeretett lényhez való tartozás fontosságát. Fülbevalóként viselve megerősíti a szerelmet.