A sáfrányt - mely a Czuczor-Fogarasi szótár megfogalmazása szerint a háromhímesek seregéből és egyanyások rendjéből való növénynem, továbbá a bokrétája hosszú nyaku, karimája hat egyenlő hasábu, bibéje öt, öszvegöngyölödött, tokja három rekeszü - régen szinte minden bajra, nyavalyára gyógyszerként használták.
A megaludt vagy oltott, majd összepréselt tehén-, juh-, kecske-, kancatejből, illetőleg túróból készített, rendszerint lyukacsos szerkezetű, sajtnak nevezett tejtermék története a messzi ókorba nyúlik vissza. A sajtkészítés kezdetének pontos időpontját homály fedi, abban viszont egyetértenek a szakemberek, hogy Közel-Keleten ehettek először sajtot.
A társaival előadott félelmetes éjszakai üvöltőkoncertjeiről, panaszos, jajgatásszerű, olykor kísértetiesen hátborzongató vonításáról ismert sakál a ragadozó emlősök rendjének kutyafélék családjába tartozó állatfaj. A külseje - elsősorban a hosszú, bozontos farkának köszönhetően - a rókáéra emlékeztet, a feje viszont - bár az orra kissé hosszúkásabb és hegyesebb - inkább a farkaséra hasonlít. Igazi hazája India, de nagy számban élnek egyedei Afrikában, Közel-Keleten, sőt előfordulnak sakálok Európa délkeleti részén is.
A sámán kifejezés a mandzsu-tunguz szóból ered, jelentése „tudó”. A sámánizmus a primitív vallásokban alakult ki, és abból a hitből táplálkozott, hogy a kiválasztottak, vagyis a sámánok, meggyógyítják a betegségeket, és - kapcsolatot teremtve a természetfölötti világgal - közvetíteni tudnak az emberek és a szellemek között, rendkívüli tudásuk birtokában alkalmasak a felfoghatatlan erők befolyásolására. A világ sok részén manapság is megtalálhatók, de fő működési területük elsősorban Szibéria és az Ural-Altáj, valamint Amerika és Afrika.
A sárkány sokféleképpen él az emberek képzeletében. Jobbára hatalmas testű, lófejű, kígyófarkú állat, oldalain szárnyakkal, mancsain négy karommal. A képzeletbeli sárkányok között olyan is van, amelyiknek feje a tevére, szarva a szarvasra, szeme az ördögre, nyaka a kígyóra, hasa a csigára, pikkelyes bőre a halra, a karma a sasra, talpai a tigrisre, füle pedig az ökörre emlékeztet; de ábrázolják denevérszárnnyal, tarajos farokkal, fején koronával, szűk torokkal, kiöltött nyelvvel, vagy fületlenül is. Ez utóbbi esetben a hallószerve a szarva. Van, amikor nyakát gyöngykaláris díszíti, amelyben az ereje rejlik. Bárhogy is néz ki a sárkány, tény, hogy meghal az, akit a farkával körbefon, lehelete halálos, és járványt terjeszt, kitátott szája pedig maga a pokol bejárata.