A tabu elnevezés maori nyelven tapu, a maláji-polinéziai bennszülöttek nyelvén pedig tá-pu. Noha a tabu az egész világon ismert fogalom, elsősorban azonban a polinézek között használatos. A tabu lényegében bizonyos szabályok, előírások összessége, amelyet a közösség kötelezővé tesz létfenntartása érdekében az egyén számára a legfontosabb javak (élelem, anyagi javak, nők) megőrzése, felhasználásának ellenőrzése céljából.
Ahogyan a ház tisztántartására - a takarítás időpontjára, gyakoriságára, módjára, tartalmára - a különböző korok során számos előírás alakult ki, úgy a takarítás egyes mozzanataihoz, helyszíneihez hiedelmek is fűződtek.
A talizmán kifejezést az arab talizm szóból eredeztetik, melynek jelentése varázskép. A hiedelem szerint a talizmánban rejlő mágikus erő minden bajtól, szerencsétlenségtől megvédi viselőjét.
A táltos a magyarok képzetében rendkívüli képességekkel rendelkező személy, aki tud jövendölni, vihart előidézni, szelet támasztani, jégesőt zúdítani a földre, esőt gerjeszteni és eloszlatni a felhőket, meglátja a földben a kincset. Mint természetfeletti erővel bíró lény, gyakori szereplője az elbeszéléseknek, meséknek.
A tehén a termékenység, a bőség, a jólét szimbóluma. Az egyiptomi Ré napisten az Égi tehénen kelt ki az óceánból. A halott fáraóról azt mondták, hogy az Égi tehén hordozta méhében, szülte meg, és tartotta szárnyaival. Az Égi tehén mindennap borjút ellik, majd bikává neveli, hogy az újabb borjút nemzzen. Kamadhenu, a hinduk híres tehene minden vágyat teljesített. Régen vemhes tehenet áldoztak az isteneknek. A görögök főistene, Zeusz szerelmes lett egy tehénbe.