Béka

A béka megítélése ellentmondásos, pozitív, amikor a termékenységet, a nemzőerőt, a terhességet, az újjászületést, az alkotókészséget reprezentálja, negatív, ha az alvilággal, a halállal, a betegségekkel, a dögvésszel hozzák kapcsolatba. Mindkét megítélés szerint a vízzel, valamint az esővel van összefüggésben. Egyes képzetek szerint a béka a hátán hordozza a világot, hasonlóan, mint a teknősbéka vagy a hal. Az alvilágban is a vizekben található.


Burmában a békát a gonosz szellemmel asszociálják, amely felfalja a Holdat, de Kínában is köze van a Holdhoz, ugyanis hiedelmük szerint a Holdon lakik, és náluk a békákat az ég csibéinek nevezik. A mexikói indiánok úgy vélik, a béka az egész emberiség ősanyja. A kínaiak békaszerű Nü-va istennője, nemcsak a víztócsák szelleme, hanem a lopótök női megtestesülése is, ez utóbbiról hitték azt, hogy az első emberek tökből születtek.

Régen a békákról azt gondolták, hogy a halott gyermekek lelkei, és a békák a harmattal együtt hullanak az égből. Egy Fülöp-szigeti mondában, egy nő átvitte férjét kosárban a folyón, de beleejtette a vízbe és a férfiből azonnal béka lett. Gyakorta szerepel a mesebeli béka, amint átváltozik csalóból békává, vagy a királyfiak és királykisasszonyok változnak át békává, aztán visszaváltoznak szépséges emberré.

Néha a béka az ember segítőtársa, hasznos tanácsokat ad neki, megmutatva a helyes utat, átviszi a folyó vizén. Legendás állatként szerepel az indiai Védákban; Egyiptomban Heket istennőnek, a szülőnők és az újszülöttek védelmezőjének, béka a szent állata; az ókorban (feltehetően az i.u. 1 században) élő, Aiszóposz, görög tanmeseíró, béka meséjében a békák királyt kértek viharistentől. A békák nemcsak segítői az embernek, van, amikor félrevezetik, rossz tanácsot adnak, álbölcsességet hirdetnek.

A finnek megkülönböztetnek fehér és fekete békát, szerintük a fehér béka szerencsét hoz, a fekete béka bajt okoz. A magyarok szerint a béka jó ómen, ha beugrik a ház ajtaján, ugyanakkor nem szabad eltaposni, mert balszerencsét jelent, ráadásul az éjszaka során, az illető hasára mászhat egy másik béka.

Egykoron a békákról úgy tartották, hogy különleges sajátosságokkal rendelkeznek, és gyakran használták őket gyógyító talizmánként. Ha egy béka kiszáradt testét selyemtasakban a nyakba akasztották, védelmet nyújtott epilepsziával és más görcsös rohammal szemben. A népi gyógyászatban a béka a hideglelés átvevője és elvivője volt. A sebre varangyos békát kötöttek. Bihar megyében a gyógyulni nem akaró sebet újhold péntekjén szárított varasbékával kerítették körül. A hagyományos kínai gyógyászatban a vérerek összehúzására szárított békamérget használnak.

A békák gyakran szereplői a szerelmi mágiáknak. Egy leány, akit elhagyott a szeretője, fogott egy élő békát, teleszurkálta tűkkel, majd elásta. A fiatalember ezután igen nagy fájdalmakat állt ki, és végül visszatért a leányhoz. Ekkor a leány előkaparta a békát, kiszedte belőle a tűket, ekkor a legény fájdalmai íziben elmúltak.

A békák esővel való kapcsolatáról szólnak, Indiában az esővarázslási rítusok. Afrikában Nyame égisten a békát állította őrként egy kiapadhatatlan kút mellé. Jutalmul farkat ad a békának. A büszkén pöffeszkedő béka azonban nem engedi a kúthoz a szomjas állatokat, sőt még Nyamét sem. Büntetésként az égisten megfosztja a békát farkától. Ez lehet a magyarázata annak, hogy miért születik a béka farokkal és miért veszíti el azt később.

A rovarokat fogyasztó, hasznos varangyos békákról szóló hiedelmek közül, egynémely méltatlanul rossz jelentésű. A középkori keresztények a varangyokról feltételezték, hogy a boszorkányok társai, és aki reggel éhgyomorra megeszik egy élő varangyot, aznap már rosszabb dolog nem történhet vele. Kedvezőbb a megítélése a varangynak, ha a templomba menet a mennyasszony előtt az úton ugrál át, ez ugyanis virágzó és boldog házasságot jelez.

A párzó békák és varangyok feslettsége miatt jelenítették meg békával a szerelem istennőjét, Aphroditét. A magamutogató békapózzal ábrázolják a közösülő párokat, valamint a szülő nőket. Az Amazonas vidékén az indiánok szemében a varangy a női nemi szervet és a házasságtörést szimbolizálja. Tlaltekutlinak, az aztékok varangyszerű szörnyének a szájában tűnik el minden este a lenyugvó Nap.

Időjárási előjelzésként sokan figyelembe veszik, az időjós békák prognózisait. Mexikóban és Ázsia több országában a béka kuruttyolása jelzi, hogy vihar közeleg, az orosz hiedelem szerint az időjós béka nem brekeg a zivatarig, ha kuruttyolni kezd, akkor lesz eső. A magyarok esőt várnak: ha a békák kuruttyolnak, és a vízbe ugorva elmerülnek; ha a levelibékák bemennek a vízbe; ha a fogságban tartott békák a vízben ülve brekegnek. Általában a fénylő bőrű békák jó időt jeleznek, a matt bőrű békák mindig esőt. A pocsolya szélén látható békapeték vihar közeledtére figyelmeztetnek. A varangy látványából az aszályos időszak végére következtetnek, elpusztítása miatt záporesőre kerekedik.

A néphit szerint a varangy megfogása bibircsókot okoz, a béka megérintése pedig terméketlenséget jelent. Elterjedt intelem figyelmezteti a gyerekeket, ne igyanak sok vizet, mert béka nő a hasukban. Egy másik tévhit, arról szól, hogy a combjaiktól megfosztott békák, képesek újra növeszteni lábaikat.