Fétis

A fétis kifejezés a portugál feticio (csinált, mesterséges) szóból ered, és olyan talált vagy készített tárgyat jelent, melyben a természeti népek hiedelme szerint, titokzatos, emberfeletti erő rejtezik.


Régen az emberek addig nem fogtak semmiféle fontos vállalkozásba, míg nem találtak maguknak fétist. Ha megfelelőre akadtak, hazavitték, etették, itatták, tisztelték, beszéltek hozzá, közölték vele titkos terveiket. A fétist otthon őrizték, vagy álladóan maguknál tartották. Fontos volt megnyerniük a fétisben rejlő titkos erőt, hogy szerencsét hozzon számukra. Ha ez nem sikerült, másikat választottak, a régi fétist pedig undorodva eldobták.

Nemcsak az egyes embernek, hanem közösségeknek, népeknek is lehet ugyanaz a fétise, ilyen például a delphoi jósda "világ köldökének" nevezett szent köve, a római vallás szent pajzsa és lándzsája, a mekkai mecset fekete köve, a hadzsar, mely a muszlimoknál ugyancsak a fétis imádat tárgya.

A fétisek mágikus tiszteletben részesített varázseszközök, ezért viseltek a föníciai nők a homlokukon, a férfiak a nyakukban napot és holdat ábrázoló kis arany- és ezüstgombokat, karikákat. A fétisek divatban voltak már az őskorban, és ez a helyzet ma is. A ma embere ugyancsak visel vagy tart lakásában ilyen természetfölötti erővel bíró, kultikus tárgyakat. Ilyenek például az oroszlánfejes bot, a kosfejes pálca, Istár nyolcágú csillaga. Az égitest fétisek viselőit a nap-hold-csillag totem védelmezi. Az ékszernek látszó vagina- és koitusz jelek termékenységi fétisek. Új-Guineában a bennszülöttek fétise, a pénisztok.