Gyertya

Az emberi élet egyik fontos tartozéka a gyertya: használják születésnél, keresztelésnél, lakodalomban, gyertyát tesznek a születésnapi tortára, a karácsonyfára, gyertyát égetnek a haldokló mellett, a ravatalnál, az elhunytakra emlékezve, gyakorta égnek gyertyák az esti vagy ünnepi étkezések alkalmával.


A régi Kínában a szertartások mellett - a füstölőpálcához hasonlóan - időmérésre is használták a gyertyát. A leégett gyertya mennyiségéből határozták meg az eltelt időt. A kínai néphagyományban a „meggyújtani a viaszgyertyát” kifejezés a szüzesség elvételére, míg a „fejjel lefelé fordítani a gyertyát” a szeretkezésre utal.

A zsidók úgy vélték, hogy a gonosz szellemek ki nem állhatják a fényt, ezért gyertyát égetnek minden gyerek születésénél és minden halálesetnél, valamint az esküvőkön két égő gyertyával kísérik az ifjú párt a chüpehez (chüpe vagy chupa: négy oszlopon nyugvó baldachin, mely alatt az esketést végzik). A kabbalisztikus hagyományokban a három gyertya a bölcsesség, az erő és a szépség jelképe.

A gyertya elsősorban a Világ fényét jelképezi, a keresztényeknél a Szentháromság és Krisztus szimbóluma, Szent József gyertyát tart kezében. A katolikus templomokban az égő gyertyák a hívők számára nemcsak a hitet, hanem az örök életet is megjelenítik. A római katolikusoknál a keresztelések alkalmával, égő gyertyával fogadják be a közösségbe az új hittestvért, a közösségből való kiközösítések után viszont eloltják a gyertyát, amelyet azért eltesznek, hogy abban az esetben, ha a kiátkozott jó útra térne, ismét meggyújthassák. Egy régi szertartás során, az egyházi átokkal sújtási ceremónia végeztével, a kirekesztést celebráló püspök és a tizenkét pap a gyertyákat a földhöz vágva oltotta ki.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.) megszentelik a gyertyákat, másnap, Balázs napján (február 3.) pedig a pap két szentelt gyertyával ad balázsáldást a torokfájás ellen. A húsvétkor gyújtott gyertyáról feltételezik, hogy az élet fényét reprezentálja. Az adventi koszorú négy vasárnapot jelző gyertyájából négy héten keresztül, hetenként egyet-egyet gyújtanak meg. A néphiedelem szerint a szentelt gyertya fénye távol tartja a háztól a természeti csapásokat.

A magyar néphit úgy képzeli, a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája. A különböző hiedelmek alapján, ha egy szertartáson meggyújtott gyertya kialszik, annak a jele, hogy gonosz szellemek vannak a közelben. Ha a gyertya lángja hirtelen kékre színeződik, a helyiségben egy szellem tartózkodik.

Vidéken a bőséges gyermekáldás érdekében a lakodalom vége felé a násznép elfújt gyertyákat dobott az ifjú pár után. Számos helyen pedig máig hisznek abban, hogy teljesülni fog annak a kívánsága, akinek sikerül első próbálkozásra elfújnia az összes gyertyát születésnapi tortáján.

Ha valaki súlyos beteg, a betegség kiűzése érdekében egy meggyújtott gyertyát kell az egyik cipőjébe helyezni, majd le kell kapcsolni az összes villanyt a szobában. Ezután le kell írni egy darab papírra a betegség nevét, melytől a beteg szenved, és a papírt el kell égetni a gyertya lángjában. Egyidejűleg a következő szöveget kell háromszor elismételni: "Távozz halál! Távozz halál! Távozz halál! Te lángból áradó élet, adj új lélegzetet!" Majd a gyertya lángját megnyálazott ujjal kell eloltani.

Azon a helyen, ahol a halottat megmosták, hét éjszakán át kell égetni a gyertyát, az elvesztett nyugalma érdekében, mondják a törökök. Mindenszentek napját követő éjszakán minden elhunyt rokonért gyertyát gyújtanak. A közelmúltban elhunytért égetett gyertyát mindig annak a szobának ablakába kell tenni, amelyikben meghalt.

A babonások szerint balszerencsés a szomszédnál díszesebb gyertyákat égetni. Ezzel az ember jelképesen elégeti a vagyonát. Nem szerencsés az embernek drágább gyertyát venni annál, mint amit a vagyoni helyzete megenged. A környék összes lakójának nagyjából olyan minőségű gyertyát kell használnia, mint amilyen közülük a legszegényebbnek van.

A népgyógyászok is előszeretettel használnak gyertyát, például fülbetegségek gyógyítására. Az álomfejtők azt mondják, hogy a család jól megalapozott szerencséjét jelenti, ha az álomban látott gyertya tiszta, nem imbolygó lánggal ég. Az egyik orosz babona szerint sohasem szabad a cigarettát gyertyáról meggyújtani, mert balszerencsét hoz az emberre.