Halottak napja

A katolikus egyház halottak napján azokra emlékezik, akik a keresztségben, bocsánatos bűnökkel a lelkükben hunytak el. A megemlékezés ünnepnapja november 2-a, ha ez a nap vasárnapra esik, november 3-a. E napon a katolikus hitben élők imádkoznak a holt lelkekért, hogy megtisztuljanak, és az Isten színe elé kerülhessenek.


A halottak napjának dátuma Odintól, a clunyi apáttól (meghalt 1048-ban) ered, ő javasolta, hogy a mindenszentek napját követő napra essék. 1915 óta ezen a napon három misét celebrálnak a papok, a feketébe öltözött miséző pap a három szentmise közül, egyet saját elképzelése, egyet a pápa szándéka szerint, egyet valamennyi meghalt hívőért tart.

A hívők halottak napja előtti napon kimennek a temetőbe, az előzőleg rendbe hozott, virágokkal, koszorúkkal feldíszített sírokon, este gyertyák és mécsesek gyújtásával utalnak az örök világosságra. Az idegenben elhunytakért a temető keresztjénél gyújtanak gyertyát, otthon a háznál pedig annyi gyertyát égetnek, ahány halottja van a családnak. Sok helyütt, éjjelre is megterítve, étellel megpakolva hagyják az asztalt, így várják a hazatérő holtakat. A maradék ételt és italt másnap a rászorulóknak adják. A keresztény hívőknek, férfiaknak és nőknek egyaránt, ez a nap dologtiltó volt, különösen a földmunkák voltak tiltottak.

Az aztékok, a halottak tiszteletére több ünnepet tartottak. Tóxcatl hónapban (ápr. 23. - máj. 12.) az istenség előtt sok szárnyast, kukoricát, ételt, ruhaneműt áldoztak fel. Őseik képei előtt füstölőket égettek. A Micailuitontli hónapi (július 12. és 31. közötti időszak) halottak ünnepén a meghalt gyerekekre emlékeznek. A városkapunál egy kérgétől megfosztott hatalmas fa alá hordták az emberek ajándékaikat: csokoládét, gyertyát, baromfit, gyümölcsöt, kagylókat, füstölőket. Ez a faoszlop nemcsak a meghalt gyerekekre emlékeztetett, ide helyezték áldozataikat az élők egészsége érdekében is. Egészen a hónap végéig itt tartották, ennél a fánál a szertartásokat is.

Az augusztus 1. és 20. közötti Ueymicca-ilhuitl vagy Xoxotlhuetzi halottak ünnepén a meghalt gyermekek fáját a templom udvarán állították fel, tetejére egy tésztából készült madarat tettek. Az oszlopfa köré sokféle áldozat került. A férfiak a fatörzs tetejéről megpróbálták leszedni a tészta madarat. Az október 1-je és 20-a közötti Ueypachtli vagy Tepeilhuitl hónapban a felhők, a magas hegyek és az esőisten ünnepét ülték meg. Ekkor emlékeztek meg vízbefulladtakról, vagy azokról, akiket a villám csapott agyon. Quecholli hónapjában (okt. 20. és nov. 8. között) a harcban elesettekre emlékeztek. Tititl hónapban (dec. 19. és jan. 7. között) volt a szülésben meghalt asszonyok ünnepe. Ilyenkor savanyú kenyeret ettek és kukoricából készült italt fogyasztottak. Mind a templomban, mind otthonokban áldozatot mutattak be.

Sri Lankán a családtagok a rokon halálának évfordulóján meghatározott tárgyakat - hamis pénzt, papír autókat, motorbicikliket, még babákai is - égetnek el, hogy a szellemeknek legyen elég pénzük, járművük és társuk a másvilágban.