Hangya

A hangyák eredetéről többféle elképzelés kering: többek között, a hangyákat tartják a tündérek földi inkarnációinak; őket tekintik a megkereszteletlenül meghalt gyermekek, vagy a kereszténység felvételét elutasító druidák eltávozott lelkeinek.


Az apró, mozgékony, közösségben élő, nagy tömegben előforduló hangyákról köztudott, hogy jól alkalmazkodnak környezetükhöz. A hangyáknak számos olyan ideális tulajdonságot tulajdonítanak, amelyek az emberre emlékeztetnek, ezért alakult ki az a nézet, miszerint a hangyák átváltozott emberek; vagy megfordítva az emberek voltak valaha hangyák. Például az amazon vöröshangyák (USA nyugati részén) elrabolják más hangyák lárváit, és rabszolgáknak tartják meg azokat. A szolga hangyák lakásokat építenek az amazon hangyák számára és táplálják őket, akik a harcoláson kívül semmi másra nem alkalmasak.

Némely indián törzsnél, mint a hopiknál, az apacsoknál, a navahóknál, a hangyákat embereknek tartják. Egyes indián hagyományban a fehér emberekkel viszonyt folytató indián nőkből vörös hangyák lesznek. Az új-guineai bennszülötteknél az első halált követő második halál után hangyává változik a lélek. Afrika egyes részein az istenek hírnökeinek tartják őket. A hinduknál és a dzsaináknál a halottak emlékére megetetik a hangyákat.

Kínában a hangyák megítélése általában nagyon pozitív, az igazság, az egyenesség, az erény és a hazafiasság szimbólumai, olykor azonban a haszonlesés, önérdek jelvényeként jelennek meg. A buddhisták körében a fehér hangyák a jámborságot, az önmegtartóztatást jelképezik. Az indiaiak szerint a fekete hangyák szent állatok; a zunyi indiánok hasznosnak tartják őket, mert eltüntetik a lábnyomokat, ezzel tévútra vezetik az üldözőt. Az aztékoknál a fekete és a vörös hangyák mutatták meg Kecalkoatlnak, hol terem a kukorica. A muszlimoknál a hangya a tíz égi állat egyike. Hangyák tanították bölcsességre és belenyugvásra Salamon királyt.

Sok nép hiedelmében a hangyaboly feldúlása balszerencsét hoz. A pueblóknál, ha valaki levizeli, vagy szétrúgja a hangyafészket, arra a hangyák betegséget küldenek, amit csak a hangyaorvosok tudnak gyógyítani. A hangyacsípés elveszi a gyógyító képességet, vélik az aranták. Az oroszok esővarázslási rítusaikban gyerekeket küldenek a hangyabolyokhoz, hogy dúlják fel azokat, úgy, mintha a kútban kavarnák a vizet, hogy annyi esőcsepp essen, mint ahány a hangyák száma. Ennek az ellenkezőjére használják a hangyabolyokat, amikor azokat azért gereblyézik el, hogy a hangyák napsütéses időt hozzanak.

Néha a hangyabolyokat a démonok lakhelyének vélik, az indiai Maiszúr tartomány bennszülöttei, azt hiszik, hogy a hangyabolyban kígyó, mégpedig kobra vagy pápaszemes kobra lakik. Ugyancsak indiai elképzelés, hogy Siva a hangyaboly vörös földjéből teremtette meg az első emberpárt; egy másik vélekedés szerint az első anyajuh és kos is egy hangyabolyból származott.

Az indiai Pandzsábban azt tartják, ha a hangyák ételmorzsákat cipelnek egy házba, akkor az a fejlődés ígérete, ha viszont a házból kifelé viszik az élelmet, hamarosan súlyos veszteség éri a ház lakóit. A zanzibáriak megfigyelni vélték, ha az ember hangyarajt lát masírozni a falon, azt jelenti, hogy váratlan vendégei lesznek.