Oroszlán

Számos afrikai és ázsiai országban az oroszlán a hatalmat, a nagyságot, az erőt, a végtelen szabadságot jeleníti meg, egyben szimbolizálja a Napot és ezzel kapcsolatban a tűzet. A különböző tulajdonsággal felruházott oroszlánt, mondják eszesnek, nemesnek, nagylelkűnek, büszkének, igazságosnak, de legfőbbképpen bátornak és ébernek. A nőstény oroszlánról pedig egyenesen úgy vélekednek, mint a szenvedélyes szerelem és az odaadó anyaság jelképéről.


Asszíriában az oroszlánt olyan tiszteletben tartották, hogy kizárólag csak a királyi család vadászhatott rá. Afrikában az oroszlánt a halott ősökkel hozzák összefüggésbe. Egyiptomban az oroszlán az alvilág őre, ezért őrizték a királysírokat, palotákat oroszlánok. Az asszíriai, babiloni templomok bejáratát oroszlán szobrok vigyázták.

Az Ószövetségben a legerősebbikéhez, az oroszlánhoz volt hasonlatos Júdás, Saul és Dániel. A buddhistáknál az oroszlán a bátorság, a nemesség és állhatatosság megtestesítője. Buddha többször öltötte magára az oroszlán külsejét, vagy oroszlánháton utazott, utalva a megvilágosodott hatalmára. A keresztények hitében az oroszlánok imádták a gyermek Jézust, és mint "Júda oroszlánjai" Jézus Krisztus szimbóluma lett.

Indiában az oroszlán szerencsét és boldogságot hozó állat. Egy indiai hiedelem szerint a királynak vagy bölcsnek, oroszlán felsőtestűnek és oroszlán állkapcsúnak kell lennie. A hinduk Durga istennőjének félelmetes kísérője az oroszlán.

A mongol hadvezér Kublaj kán (1215-1294) uralkodása alatt oroszlánokat használtak a vadászok. Arra idomították őket, hogy kövessék és teperjék le a nagyvadakat, mint a bikákat, medvéket, de a megölésükkel várjanak, míg a vadász megérkezik.

Kínában a hatalom négy megszemélyesítője közül az egyik, az oroszlán. A kínaiaknál az oroszlán, mint máshol a világon, az állatok királya. Noha Kínában nem honos az oroszlán, mégis a 3. századtól kezdődően kiszorították a kapuőrző sárkányokat a kapuőrző oroszlánok, amit nálunk helytelenül Fo-kutyaként ismernek. Mai napig is kőoroszlánok őrzik és díszítik a középületek, templomok bejáratát, de kedvelt dísztárgyai a kínai otthonoknak is.

A görögöknél az oroszlán a halál vérszomjas hatalmát jeleníti meg, akit csak Héraklész hérosszal volt képes legyőzni, győzelme jeléül magára öltötte az oroszlán bundáját. Később a görögök a csatamezőn elesett holtak sírját azért díszítették oroszlánnal, hogy megóvják a halott lelkét a gonosz szellemektől, az élőket pedig így védelmezték a holtak árnyaitól azzal, hogy a sírban fogva tartotta a holtakat.

A rómaiaknál a cirkuszi játékok fontos szereplői voltak az oroszlánok. Az első oroszlán-viaskodást Rómában i. e. 94-ben rendezték; azután Sulla 100, Pompejus 600 és Julius Caesar 400 oroszlánt viaskodtatott a cirkuszban. Marcus Antonius szelídített oroszlánokat fogatott kocsijába.

Mítoszok, mesék, fabulák gyakori szereplője: egy szudáni mondában a nőstény oroszlán a kölykeivel együtt nevelte fel a királyfit; a tündér- és állatmesékben is úgy szerepel, mint az állatok királya, az erdő ura, viszont az afrikai moszik képzetében egy gyámoltan állat, melyet a mezei nyúl is képes állandóan becsapni. Anekdotákban a legnagyobb erejű, bátorságú uralkodó, minden állat és ember igazságos pártfogója, aki szabadon engedi áldozatát, megszabadítja a lányt az erőszaktól, kivezeti a királyt az erdőből. Az oroszlán szétosztja a zsákmányt önmaga, a zsivány és az utas között. Az egérrel való kapcsolatában hol az oroszlán kegyes az egérrel, hol az egér segít neki, amikor bajba jut. A kukorékoló kakastól azonban fél az oroszlán. Afrikában sok helyütt azt hiszik, hogy a falubéli varázslók képesek oroszlánná változni, a busmanok viszont pont a fordítottjában hisznek, szerintük az oroszlán képes emberré átváltozni.

Az oroszlán, mint az erő és a bátorság ősi jelképe, a címerek legrégibb állata, például Angliát az oroszlán jelképezi. A népi gyógyításban, varázsló mágiában az oroszlán az életerő és az egészség szimbóluma, ezért elterjedtek az oroszlános talizmánok, amelyeket szívesen viseltek az emberek.

Az Oroszlán az állatövi jegyek közül az ötödik, a Rák és a Szűz, július 23-a és augusztus 22-e között uralkodik. Az ábrázolásokon valószínűleg a nemeai oroszlán látható, aki fölött Héraklész győzedelmeskedett.